Emlékeztetett arra, hogy február 1. és 21. között kell megtartani a megyei küldöttválasztó közgyűléseket, ahol 5 évre választanak tisztségviselőket. Győrffy Balázs kiemelte: a létrejövő új köztestület szélesebb bázison működik majd a jelenleginél, hiszen az agrártermelők mellett a beszállítókat, az élelmiszer-feldolgozókat, a nagykereskedelmet, a vidékfejlesztést is magában foglalja, teljes termékpályákat fog lefedni, ezért fontos, hogy a széles bázison nyugvó választást tudjanak lebonyolítani. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a választási folyamat első lépése az agrárkamarai regisztráció volt. Az agrárkamara honlapján keresztül több mint 250 ezer kísérletet volt a regisztrációra, ebből 190 ezer sikeres volt. Ez utóbbiak szerepelnek a választói névjegyzéken, vagyis ők választanak és választhatók.

A megadott határidőig, január 21-éig 12 szakmai szervezet állított közösen listát, jelöltjeik megtalálhatók a megyei listákon. Azok számára, aki a regisztráción technikai okok miatt nem feleltek meg, fellebbezési jogorvoslati lehetőséget biztosítanak február 5-ig, pozitív döntés esetén számukra február 21-én pótválasztást tartanak a megyékben - tájékoztatott az agrárkamara átmeneti elnöke.

Győrffy Balázs elmondta: a megyei küldöttgyűlés-választáson minden megyében több helyszínen is lehet majd szavazni. A megyei szervezetek március 9-én rendezik az alakuló ülésüket, ahol megválasztják majd a tisztségviselőket, köztük az elnököt és azt a 15 országos küldöttet, aki az országos küldöttgyűlésen képviseli az adott megyét. Az országos küldöttgyűlés március 28-án tartja majd alakuló ülését a Parlament felsőházi termében, és az alapszabály elfogadásával létrejön hivatalosan is az új Magyar Agrárkamara.

Érdemi jelentősége van annak, hogy a magyar vidék éljen a jogszabály adta lehetőséggel, és minél többen részt vegyenek az agrárkamarai választásokon. Az új köztestület létrejötte a magyar vidék számára a felemelkedés lehetőségét hordozza magában, a fejlett agrárkultúrával rendelkező országokban jól működő agrárkamara segíti a gazdálkodókat, és ezen a területen a versenyhátrányt le kell dolgoznia Magyarországnak - mondta Győrffy Balázs.

Az agrárkamara átmeneti elnöke szerint az agráriumban mindenképpen szemléletváltásra van szükség, a termelőknek a feldolgozottsági szintet is növelniük kellene, mert ezzel saját maguk és az ország teljesítőképességét is javítanák.