Hatalmas kihívásokkal néz szembe a magyar agrárium

Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" című konferenciájának délelőtti része. Jön az új Közös Agrárpolitika (KAP); az új földtörvény egyesek szerint ellehetetlenítheti az állattartást Magyarországon; az élelmiszeripar oly annyira problémás terület, hogy a bankok alig tudják finanszírozni.

Változás előtt a KAP

Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a kormányzati álláspontot ismertetve kifejtette, hogy oka van annak, hogy miért foglalkozunk olyan sokat a KAP-pal, hiszen egy nagyon fontos lába a hazai agráriumnak, és ezzel a hazai nemzetgazdaságnak is. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban, amelyet jól alátámasztanak a legfrissebben megjelent GDP-adatok is.

Az államtitkár elmondta, hogy bár eredetileg mindenki egy egyszerűbb rendszert szeretett volna, de a három fő célkitűzés, így az életképes élelmiszertermelés biztosítása, az erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás erősítése, és a vidéki foglalkoztatás növelése csak egy komplex rendszerben érhető el.

A galéria megnyitásához kattintson a képre

Feldman Zsolt beszélt arról, hogy az agrárfinanszírozási EU-s csomag összesen 960 milliárd eurót tesz ki, ami a második legnagyobb tétel az EU költségvetésében. Hozzátette: habár a keretösszeg 11%-kal csökkent a következő időszakra, a magyar részarány 2,4%-ról 3,2%-ra növekedett. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal Magyarország pénzügyi pozíciója érdemben nem változott, sem nagyon jól, sem rosszul nem jártunk, de tágabb kitekintésben egyértelműen a nettó haszonélvezők között vagyunk. Hozzátette: a közvetlen támogatások nagyságrendje érdemben nem változik, de az elosztása jóval bonyolultabb lesz. Új elemek kerülnek be, így például a "zöldítés", a fiatal gazdák és kisgazdaságok támogatása.

A szakpolitikus beszélt arról is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb változása, hogy jóval nagyobb mozgástérhez jut a nemzeti politikai a támogatások szétosztása terén. Sokkal több ponton lehet beavatkozni, nagyobb ráhatás van a források célzására. Magyarországnak az általa választott, illetve kidolgozott támogatási modelljét 2014. augusztus elsejéig kell elküldeni Brüsszelbe.

A modell esetében az egyik leginkább meghatározó kérdés, hogy Magyarország milyen döntést hoz a SAPS és BSP közötti átállásban. Alapvetően három lehetőség közül választhat hazánk: már 2015-ben átváltunk a BSP-rendszerre, vagy 2017-ig megtartjuk a SAPS-ot és ezt követően állunk át a BSP rendszerre, vagy egészen 2020-ig kitartatunk a jelenlegi területalapú támogatásokra épülő SAPS-rendszer mellett.

Feldman Zsolt előadását zárva hangsúlyozta, hogy az az új KAP-nak Magyarország nyertese, de élni kell az elmúlt két évben kiharcolt lehetőségekkel.

Az előadást követően az ágazat szereplői, tudományos kutatói egy panelbeszélgetés keretein belül vették górcső alá a szabályozási változások ágazatra gyakorolt hatásait a 2014 utáni időszakra. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója az új KAP-pal kapcsolatban rámutatott, hogy innentől kezdve már nehezen lehet beszélni közös (uniós) agrárpolitikáról, azt felváltja a közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák rendszere. Halmai Péter, a Pannon Egyetem professzora megerősítve Éder Tamás szavait arra mutatott rá, hogy az új KAP által nemzeti szinten nagyon eltérő rendszerek alakulhatnak ki, aminek következtében nagymértékben felértékelődik a nemzeti politika szerepe és felelőssége. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója szintén a jogalkotók felelősségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a döntéseknek megalapozott hatástanulmányokra kell alapulniuk. Tóth Péter az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet rá, hogy a KAP eddig történetében még sosem volt ekkora szabadsága a nemzeteknek.

A galéria megnyitásához kattintson a képre

A SAPS és BPS kérdésében a résztvevők egyetértettek abban, hogy 2015-ig vélhetően nem vezényelhető le az átállás, ugyanis ennek rendkívül nagy erőforrásigénye lenne. Éder Tamás és Halmai Péter egyaránt a 2018-as céldátum mellett tették le a voksukat. Kapronczai István úgy fogalmazott, hogy megfelelő számítások hiányában nem hozna döntést a témában, de szerinte nem biztos, hogy 2018-ban érdemes átállni arra a három évre. Ki kell ezt is számolni - tette hozzá. Tóth Péter 2020-as átállásra számít. Hozzátette: a napokban az Európai Bizottság egyik osztályvezetőjének előadását tekintette meg, és a brüsszeli szakember úgy tudta, hogy Magyarország 2020-as átállást tervez.

Feldman Zsolt arról beszélt, hogy már most készülnünk kell a 2020 utáni időszakra is, és el kell érni, hogy a különböző tevékenységek ne függjenek túlzott mértékben a különböző támogatásoktól.

A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy alapvetően nyerhet Magyarország az új KAP-pal, de adott esetben nagyot is veszíthet, amennyiben nem sikerül megfelelő döntéseket hozni a nemzeti támogatáspolitika kidolgozásakor. Éder Tamás a beszélgetés végén azt hangsúlyozta, hogy most nagyon nagy szükség lesz a nemzeti döntéshozók bölcsességére, és fontos, hogy a hosszú távú hasznosságot szem előtt tartó döntések szülessenek meg és ne a rövidtávú célokra optimalizáljanak.

Földtörvény

A földtörvénnyel kapcsolatos szekciót az FHB előadása kezdte meg, rámutatva hogy a föld válságálló eszköznek bizonyult az elmúlt években, szinte az egyetlen eszköz, amelynek ára folyamatos emelkedést mutatott.

Máhr András a MOSZ titkára arról számolt be, hogy az új földtörvény hatálybalépéséig még számos szereplő igyekezett földet vásárolni, ami a megítélésük szerint érdemi hatással volt a földárak növekedésére. Máhr András azonban hozzátette, hogy a hatálybalépést követően komoly esésre számítanak a földárak esetében, mert rendkívül megnehezül majd a földek adásvétele.

Raskó György agrárközgazdász arra mutatott rá, hogy a földtörvény jelenlegi formájában komoly károkat fog okozni Magyarország számára, az abból származó teljesítményromlást éves szinten 2-3 milliárd euróra becsülte. Rámutatott, hogy az földtörvényben szereplő limitek ellehetetlenítik majd a nagyüzemi állattartást, arra pedig kár is számítani, hogy kis- és középgazdálkodók a jövőben majd állattartásba kezdenek. Hozzátette, az új törvény a hatékonyság- és teljesítménynövelésre képes vertikális integráció ellen hat. Máhr András megerősítve Raskó György szavait úgy fogalmazott, hogy az új földtörvénynek betudhatóan az, aki ma állattenyésztésbe kezd, az öngyilkosságot követ el.

A galéria megnyitásához kattintson a képre

A - nem egyszer személyeskedésektől sem mentes - vitában egy másik álláspontot képviselve Kurucz Mihály, az ELTE Agrárjogi Tanszékének úgy fogalmazott, hogy gyakran az az érzése, mintha nem is ugyanazon törvényt olvasnák a résztvevők. Meglátása szerint a földre nem lehet egyszerű termékként tekinteni, az azon jóval túlmutat. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy nemzeti szabályozásnak nem a föld ára szempontjából kell közelíteni a kérdést, annál jóval nagyobb társadalmi hatásai vannak a földnek. Felhívta a figyelmet rá, hogy jelenleg 10 millió lehetséges földvásárló van a magyar földek esetében, de 2014 májusától már közel 500 millió (az EU teljes lakossága) lesz, akikkel szemben a hazai potenciális vásárlók tőkeereje gyenge. Hangsúlyozta, hogy az új törvény nem a földszerzőket akarja kizárni, hanem csak a befektetőket.

Kurucz Mihály szerint lehet, hogy egyesek szívesen panaszkodnak a téma kapcsán, de véleménye szerint a jövőben is lehetőség lesz földvásárlásra Magyarországon. Csak keressenek egy ügyvédet, az majd segít - ajánlotta.

A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az új törvény majd valamilyen úton el fog kerülni az Európai Bíróság elé.

Agrárfinanszírozás

Hatalmas érdeklődés mutatkozik a bankok részéről az agrárszektor iránt, amit jól jelez, hogy az FHB, az OTP, a Budapest Bank és az MFB is részt vett a finanszírozási panelbeszélgetésen. A banki szakemberek mellett két neves hazai integrátor, a KITE zrt. és az IKR Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselője is részt vett a beszélgetésen.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy állattenyésztés területén jelenleg komoly kockázatok mutatkoznak, ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztésénél már inkább az a helyzet, hogy a piaci szereplők megerősödtek az elmúlt években, és kisebb az éhségük a hitelezésre. Az OTP képviselője hozzátette, hogy a magyar állattenyésztés forrásigénye megközelíti az 1000 milliárd forintot.

Mádi Zoltán, a KITE Zrt. vezérigazgató-helyettese méltatta az MNB NHP-kezdeményezését, mondván hogy a konstrukció által nagyon korszerű eszközöket tudtak eljuttatni a hazai mezőgazdasági szereplők részére.

Takács Zoltán a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője az élelmiszeripar területét nevezte meg kritikus területként, mint az agrárium legnagyobb problémáját. Nagyon sok kihívás áll az ágazat előtt, és a terület banki szempontból nehezen kezelhető. Hozzátette, erősebb szabályozási beavatkozásra lenne szükség a területen.

A galéria megnyitásához kattintson a képre

Soltész Gergely, az FHB vezérigazgatója hozzátette, hogy az élelmiszeripar esetében nehezebb megítélni, hogy a cégek mennyire fizetőképesek. Gyakran a cégek maguk sem tudják a kockázataikat kezelni, ugyanis turbulens a jogszabályi környezet, a tevékenységük ciklikus, és erre jönnek még rá a nehezen átlátható adózási viszonyok. Hozzátette, hogy az FHB komoly erőforrásokat fordít erre a területre is, de ilyen környezetben nem meglepő, hogy egyes versenytársaik úgy döntöttek, hogy nem finanszírozzák az élelmiszeripart.

Jurenka Csaba, az MFB igazgatója kifejtette, hogy a politika korábban talán valóban inkább a termelésre fordította erőforrásait, de ebben változás látszik, az MFB éppen a napokban indított el egy programot az élelmiszeripar finanszírozására.

Az integrátorok és a bankok képviselői egyetértettek abban, hogy a jövőben is szükség lesz mindkettőjükre az agrárfinanszírozás területén. A Budapest Bank képviselője hozzátette, hogy a jelenlegi alacsony kamatszintek mellett már a bankok is keresik a kisebb méretű ügyfeleket az agráriumban.