Régiós platformot készítenek elő a Duna-medence vidékfejlesztéséhez

A Duna-medence vidékfejlesztéséhez közös kelet- és közép-európai platformot készítenek elő azon a kétnapos nemzetközi munkaértekezleten, amely hétfőn kezdődött Budapesten. A tanácskozáson Magyarországon kívül Ausztria, Bulgária Csehország, Moldova, Románia, Szerbia és Szlovákia küldöttei vesznek részt.

Azokról a lépésekről döntenek, amelyek alapján jövőre megalakulhat a közös érdekképviselet a Duna vízgyűjtőjében található országok táj-, agrár-, élelmiszergazdasága, illetve vidék- és vízügyi fejlesztéséhez, a biodiverzitás fenntartásához.

Medgyessy Balázs, a Duna-stratégia kormánybiztosa a rendezvényen az MTI-nek elmondta: a találkozón áttekintik, hogy a vidékfejlesztésben milyen további lehetőségek rejlenek. Ez annál is inkább időszerű, mert a vidékfejlesztés is része a 2014-2020-as új uniós pénzügyi keretre történő felkészülésnek és annak a folyamatnak, amelyben a régióban kidolgozandó partnerségi megállapodásokban és operatív programokban ki kell fejteni, hogyan járulnak hozzá a makroregionális stratégiáknak és a Duna-régió stratégiának a végrehajtásához.

A finanszírozással kapcsolatban elmondta: a Duna-régió stratégia végrehajtása az elmúlt évben jelentős garanciát kapott, amikor az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta az összes európai strukturális és befektetési alap közös szabályozását. Ez ugyanis kimondja, hogy mindazokon a területeken, ahol a Duna-régió stratégiában részt vevő partnerek olyan közös intézkedéseket határoztak meg, amelyek európai finanszírozást is igényelhetnek, az intézkedéseket szerepeltetni kell minden olyan programban, amelyekből az országok vagy az Európai Bizottság finanszírozást adnak az elkövetkezendő időszakra.

Medgyessy Balázs hangsúlyozta: a Duna-régió országai sok területen - például a gazdasági válsággal kapcsolatos kockázatok, a klímaváltozás kezelésében - egymásra vannak utalva. Ezeken a területeken a Duna-stratégia, amely a magyar uniós elnökség alatt, 2011 első felében indult el, egyedülálló keretet biztosít.

Együttműködésre van szükség az árvízvédelemben is. Magyarországon 4500 kilométernyi árvízvédelmi töltés van, és amennyiben a vízgyűjtő területekről érkező árhullámokat nem sikerül az országhatáron kívül is megfelelően kezelni, a klímaváltozással összefüggő árvizek problémáját nagyon nehéz megoldani - mutatott rá. Ehhez az szükséges, hogy Magyarország részt vehessen a határon túli árvízvédelmi munkálatokban, a tevékenység koordinálásában.

Hasonló kihívást jelent az energiaellátás biztonsága. A földgázhálózatok összehangolt fejlesztésével nemcsak az ellátás biztonsága javítható, hanem új infrastruktúra-összeköttetésekkel, új kapcsolódási pontokkal a gázimport ára mintegy 2 milliárd euróval csökkenhet a régióban. Ezen túl több olyan terület van - a kultúrától, a turizmustól, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésén át a rendészeti együttműködésig -, amelyen együttműködhetnek a Duna-régió országai - hangsúlyozta.

A kormánybiztos kiemelte: a napokban írják alá azt a duális szakképzési együttműködési megállapodást, amely újabb jelentős lépés lehet a munkahelyteremtésben. A délnémet partnerekkel, gazdasági kamarákkal közös duális szakképzési programok indulnak. Ezek 17 autóipari és más, a vidékfejlesztési szempontból lényeges erdészeti és faipari ágazatokban is megteremtik a régiós hálózatok, beszállítói láncok kiépítésének lehetőségét, illetve azt, hogy ebben hazai kis- és középvállalkozások autóipari beszállítóként vagy hazai munkavállalók részt vegyenek.