Csányi: rossznak tartjuk a kommunikációt

agrarszektor.hu
Rossznak tartjuk azt a kommunikációt, hogy az uniós támogatások 70 százalékát a mezőgazdasági vállalkozások 10 százaléka hívta le - jelentette ki Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, miután a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató agrár-érdekeltségeit tömörítő Bonafarm Csoporttal.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy miután a támogatások intenzitása 40-50 százalékos volt, a mezőgazdasági termelőknek csak a 10 százaléka tudott, illetve volt hajlandó beruházni és fejleszteni - szögezte le Csányi Attila. A vezérigazgató szerint a Bonafarm Csoport az elmúlt tíz évben mintegy 61 milliárd forintot fordított beruházásra, a következő hét évben pedig további - legalább - 50 milliárd forint értékű beruházást terveznek - közölte az MTI.


MTI-fotó: Soós Lajos

 

 

Mint ismert, a korábbi kormányzati kommunikációban is szerepelt, hogy igazságtalan az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása, mert a források nagy részét a nagygazdaságok kapják meg. A kabinet például elsősorban erre hivatkozva döntött úgy, hogy 1200 hektáros birtokméret felett elvonja a termelők területalapú alaptámogatásainak száz százalékát, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért tervezi a hozzá került, 2015-2020 közötti vidékfejlesztési támogatások elosztásának jelentős átalakítását.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a stratégiai együttműködési megállapodás megkötésekor közölte: a Bonafarm csoport az ország élelmiszeripari piacának egyik legnagyobb szereplője, 38 telephelyen összesen több, mint 5600 dolgozót foglalkozatnak. Kutatás-fejlesztési programokat hajtanak végre a kaposvári és a szegedi egyetemmel, az állattenyésztésben végrehajtott fejlesztéseikkel pedig a teljes termelői és feldolgozói vertikumot lefedik a csoporton belül. A Bonafarm ráadásul azokon az exportpiacokon erős, amelyek a magyar mezőgazdasági kivitel alakulása szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, például Németország, Románia, Szlovákia.

A Bonafarm a termékpályákat és üzletágakat házon belül vertikálisan szervező vállalatcsoport, a szervező munka pedig kiterjed a cégcsoporttal napi kapcsolatban álló több száz mezőgazdasági termelő tevékenységére is - hangoztatta Csányi Attila. A kormány korábban megjelent határozata szerint a most megkötött együttműködési megállapodás a Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarm csoport valamennyi agrárgazdasági leányvállalatára kiterjed. Ezek közé a Bonafarm Zrt., a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft., a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Dalmand Mezőgazdasági Zrt., a Fiorács Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó export-import Kft., a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. és a SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. tartozik.

Tovább növelheti az agrárexportot a "keleti nyitás"
Szijjártó Péter szerint tavaly a magyar agrárexport rekordértékű, több mint 8 milliárd euró volt, így a mezőgazdaság a múlt évben a magyar összexport 10 százalékát adta, a pozitív külkereskedelmi egyenleg fele pedig a mezőgazdaság teljesítményének volt köszönhető. A mezőgazdasági kivitel kilátásait továbbra is jónak ítéli meg, mivel a "keleti nyitás" célpiacain végbemenő változások, ezekben az országokban átalakuló fogyasztási szokások jó lehetőséget kínálnak a minőségi magyar élelmiszerek eladására. Példaként említette a kínai piacot. A sikerhez azonban technológiai fejlesztések szükségesek a magyar élelmiszeriparban és ezt a folyamatot a kormány források biztosításával is segíti. Szijjártó Péter szerint az élelmiszeripari beruházások támogatására 2014-2020 között 200 milliárd forint áll rendelkezésre.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?