Az, hogy az Obamacare lecserélésére indított Trump-próbálkozások kudarcba fulladtak, azt jelenti, hogy egyelőre ebből az irányból nincs érdemi további költségvetési mozgástér a radikálisnak beharangozott amerikai társasági adócsökkentés végrehajtására. Márpedig ha ez a gazdaságélénkítő (és inflációfelpörgető szándékú) lépéssorozat elmarad, akkor nagy kérdés, hogy a Fed mikor és milyen ütemben tud kamatot emelni. Éppen ezek a kamatemelési várakozások árazódnak most ki és ez a dollár euróval szembeni esésének egyik fő mozgatórugója. A piac jelenleg már idénre csak 50 százalék alatti eséllyel áraz egy újabb kamatemelést, miközben a legutóbbi Fed-prognózis még két ilyen lépést vetített előre 2017-re.

A devizapár másik lábát, az eurót viszont két fontos tényező is hajtotta eddig. Egyrészt az, hogy az Európai Központi Bank felől olyan üzeneteket kapott a piac, hogy idővel elkezdi majd visszafogni a havi 60 milliárdos eszközvásárlási programját a jegybank (itt voltak persze kommunikációs zavarok, a piac pedig előreszaladt), másrészt a német-francia tengely láthatóan elköteleződött az eurózóna integráció mélyítése (közös eurózóna költségvetés, pénzügyminiszter) mellett. Utóbbi a fizetési övezet szerkezeti gyengeségeinek kiküszöbölése miatt vonzóvá teszi a zónát számos nagybefektető felé, miközben egyébként is folyó fizetési mérleg többlete van a zónának a világ többi részével szemben.

Az euró hirtelen jött ereje azonban kezd kellemetlen lenni számos európai vállalatnak és az EKB-nak is, mivel veszélyezteti az inflációgyorsulás képét, így könnyen lehet, hogy Mario Draghi a holnapi kamatdöntési sajtótájékoztatón igyekszik majd a nagyon laza monetáris politika fenntartása melletti elkötelezettséget mutatni. Ez könnyen hozhat egy kis euróesést, és a devizapár egyébként is közelít ahhoz a kritikusan erős ellenállási zónához (1,16-1,17), amelyen előbb meggyőzően át kellene jutnia ahhoz, hogy további euróerősödés előtt nyíljon meg a tér. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy közeledünk a dollár gyors esésének végéhez.

Bár az euró/dollár árfolyam még mehet felfelé, de azért közeledünk a fontos ellenállási zónához, a forint pedig 305-306 körül az utóbbi években jellemzően a gyengülés felé fordult (erre rásegíthet például egy MNB-s megszólalás is), így a 265 körülig, 2,5 éves mélypontra süllyedő dollár/forint kurzusban is idővel jöhet egy forintgyengülés, vagy dollárerősödés. Ehhez azonban egyelőre még csak közeledünk, lehet, hogy még a 260 alatti tartományt is "megnézzük", mielőtt ez bekövetkezik. Ebben a devizapárban technikai szintet most nehéz találni, mert csak azt láthatjuk, hogy a két évig jellemző 270 körüli támasz zónát látványosan letörte az árfolyam.

Címlapkép forrása: AFP Daniel Leal-Olivas