Magyarország agroökológiai potenciálja 18-20 millió ember élelmiszerellátását tenné lehetővé - kezdte előadását Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. A magyar mezőgazdaságnak nagyon jó évtizede volt, folyamatosan emelkedett a kibocsátás, és üzemi szinten az elérhető jövedelem is növekedett. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek akadályozzák ennek a a növekedésnek a a kiteljesedését, ezért a kamara készített egy stratégiai programcsomagot, amely kilenc fő beavatkozási pontot, valamint ezekhez tartozó különböző intézkedéseket tartalmaz.

Egyik ilyen pont a modernizáció, mert fontos lenne a jelenleginél is jelentősebb fejlesztési forrásokat és lehetőségeket biztosítani - mondta Papp Gergely. Elengedhetetlen a technológiafejlesztés, a hazai KFI kapacitások erősítése, az oktatás, illetve a képzés színvonalának emelése, illetve a szaktanácsadási rendszerek szakmai felkészültségének fejlesztése. Ehhez szükség van arra, hogy a fejlesztési és beruházási célokra az eddigieknél is több pénz jusson majd a jövőben, ehhez pedig az kell, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) Magyarország számára kedvezően alakuljon.

A támogatáspolitikával kapcsolatban is vannak teendők - hangsúlyozta a szakember. Függetlenül a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményétől, a kamara szükségesnek látja, hogy 2 000 milliárd forint támogatási forrás álljon a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék rendelkezésére a következő vidékfejlesztési programban. Emellett külön figyelmet kell fordítani mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szinten versenyképes, vagy azzá tehető vállalkozások számára is - tette hozzá.

Az osztatlan közös rendezése gyerekjáték lesz az agrárörökléshez képest

A Kelet-magyarországi Agrárfórum kulcstémája a föld

A termőfölddel kapcsolatos legfontosabb intézkedések között az új öröklési szabályok kidolgozását említette a főigazgató-helyettes, amelyekkel így meg lehetne gátolni az újratermelődést. Emellett szükség lenne az ügyvédkényszer megszüntetésére a kisebb értékű földek adásvétele esetén, illetve a földforgalmi törvény felülvizsgálatára is (a földcsere intézményének finomítása, a helyi földbizottságok szerepének megerősítése). Kiemelte, hogy ugyanakkor nem feltétlenül agressziv jogszabályi beavatkozási módszerekre van szükség: Magyarországon az elhalálozók mindössze négy százaléka végrendelkezik, ezért fontos lenne, hogy a mezőgazdaságban dolgozók ezt ne mulasszák el, illetve ne csak örökléssel adják a gazdaságot, hanem már időközben elkezdődjön a gazdaságátadás.

A működési formák átláthatóvá tétele is szükségszerű. A kamara tervei között szerepel a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerése. Ez azt jelentené, hogy az alábbi elismert működési formákat javasolnák: őstermelő, egyéni vállalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás, gazdasági társaság.

Az adórendszerben is szükség lenne néhány változtatásra. Ilyen például, hogy a támogatási összeg nélkül számított mezőgazdasági bevételek 100 millió forint összeghatárig legyenek adómentesek. Illetve folytatni kell a megkezdett áfacsökkentést, kiterjesztve az alapvető élelmiszerek egészére, hiszen ahol ez már megtörtént, ott látványosan kifehéredett az ágazat - hangsúlyozta Papp Gergely. 

Fontos a termés és jövedelembiztonság, ezzel kapcsolatban a kamara az alábbi intézkedéseket fogalmazta meg: a jelenlegi 80 000 hektáros öntözött terület nagyságát 20 éven belül legalább egy millió hektárra kell emelni. Elengedhetetlen a megfelelő források rendelkezésre bocsátása, és a szabályozások egyszerűsítése. A piaci folyamatokból fakadó károk mérséklésére Jövedelemstabilizációs Alapot, az állattartó ágazatokban pedig a jelenleg hiányzó komplex kockázatkezelési rendszert kell kiépíteni - közölte a szakember. 

Az együttműködésre is szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, mely támogatni és ösztönözni tudja az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját, illetve fontos az együttműködést ösztönző szabályozási, pénzügyi környezet megteremtése is.

A teljes élelmiszerlánc fejlesztésére is figyelmet kell fordítani, így fontos lenne a hosszú távú működőképességet jobban támogató pályázati lehetőségek biztosítása, valamint a termékfejlesztési támogatások és megfelelő hitelkonstrukciók kidolgozása. Papp Gergely tájékoztatott, hogy a kamara egyik intézkedése lenne a magyar tulajdonú üzletláncok piaci aránynak 50% fölé emelése.

Utolsó pontként az intézményrendszert említette Papp Gergely. Ezzel kapcsolatban a kamara intézkedése lenne a folyamatok gyorsítása és egyszerűsítése, valamint a költségek csökkentése az intézményrendszer és a jogszabályok kialakításakor.