MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
2720 milliárd forint az agrárium 2018. évi teljesítménye, ami 32 százalékos növekedés 2010 óta, ám a valós potenciálunkat jobban érzékeltetné, ha a rendszerváltás pillanatához viszonyítanánk ezt az eredményt - jegyezte meg az államtitkár a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott nyitóelőadásában. A trend azonban biztató: 2018-hoz képest az év első felében 9,4 százalékos az agrárexport növekedése, az agrártermékek aránya pedig csaknem a magyar kivitel kétharmadát teszi ki.
Belendültek a beruházások is: 17 százalékkal bővültek idén júliusig. Ehhez mérten tetemes az agrárium hitelállománya is, ami 678 milliárd forintra rúg, a második negyedévben 10 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Feltűnő az élelmiszeripari fejlesztések volumene, itt a beruházási hitelállomány 20 százalékos megugrása tapasztalható. Mindehhez segítséget nyújtanak a kedvező hitelkonstrukciók.
Az ágazat fejlesztésének kulcspontjait Farkas Sándor a következőkben látja: digitalizáció, öntözésfejlesztés, birtokrendezés és az anyagi források, támogatások biztosítása. A digitalizáció nemcsak az ágazati innovatív beruházások szintjén kell hogy megnyilvánuljon, hanem a közigazgatás adatállományának feldolgozásában, és ezeknek a gazdák számára is hozzáférhetővé kell válniuk.
Lényege, hogy csökkenti az engedélyezési eljárás idő- és költségigényét, illetve az öntözési szolgalom és az öntözési közösségek révén egyszerűsíti az öntözőberendezések működtetését. A cél, hogy legalább 300-350 ezer hektárra bővüljön a jelenlegi mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület. Ehhez a pályázható támogatási források megemelésével is hozzájárult a szakigazgatás.
Továbbra is fontos cél az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése, de ehhez mintegy 100 jogszabály módosítására van szükség. A feladat komplexitása miatt minderre csak 2020-ban kerül majd sor. Farkas Sándor az érintettek magas számát is kiemelte: 1 millió földrészletről, 2,4 millió hektárról és 4,6 millió földtulajdonosról van szó, amikor a problémáról beszélünk.
Az államtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban csökkennek a mezőgazdaságra fordítható források. Eddig az uniós büdzsé 37,6 százalékát fordította a közösség az agráriumra, 2021-től azonban már csak 28,5 százalékát. Lesz egy nehéz, átmeneti év is, ennek során véglegesen eldőlnek a támogatáselosztás szabályai. Eddig évente 600-700 milliárdot fordíthattunk (uniós és nemzeti forrásból) az agrárium dotálására, fontos, hogy ez az összeg ne csökkenjen, különösen úgy nem, hogy eközben az elvárások növekednek a gazdákkal szemben.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Fotók: Stiller Ákos












