Dr. Gyuricza Csabát Áder János köztársasági elnök nevezte ki az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorának, a megbízása pedig 2026-ig, tehát öt évre szól. Az elmúlt évben is már az intézmény élén állt, aktív szerepet vállalt a MATE megalakulásában. A egyetem rektora úgy gondolja, hogy agrár-felsőoktatás egyik legnagyobb problémája az elmúlt években az volt, hogy Magyarországon 17 intézményben, városban átlag ezer diákkal szétaprózódva zajlott a képzés. Ez így nem volt versenyképes, nemcsak hazai, hanem nemzetközi felsőoktatási térben sem.

Tavaly március 11-én született meg a kormánydöntés a magyar agrár-felsőoktatás integrációjáról. Ennek eredményeként jött létre a MATE, amelynek egységébe került a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem teljes egészében, valamint magában foglalja az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi campusát, a Pannon Egyetem Georgikon karát, illetve a NAIK 11 kutatóintézetét, továbbá gazdasági társaságait. A szervezeti átalakítással a meglévő karok, szervezetek helyére 22 intézetből álló rendszert építettek, ami azt jelentette, hogy campusok közötti horizontálisan működő intézeti egységek jöttek létre. 

Forrás: Portfolio - Szabó Balázs/kepszerk.hu

Rengeteg szervezeti párhuzamosságot fel is kellett számolniuk, például voltak olyan szakterületek, amelyeknek 10-15 szervezeti egysége volt különböző osztályok, tanszékek, intézetek, kutatóközpontok formájában a korábbi struktúrában, ezeket egységesítettek, illetve egységes szakmai irányítás alá vontak, így állt fel az új egyetem tényleges integrált működése.

- vélekedett.

Az elsődleges feladat az volt, hogy felállítsák az új intézményrendszert, és az, hogy az ország legnagyobb felsőoktatási integrációját megvalósítsák - ezt pedig botrányok nélkül sikerült is megvalósítani. Nagyon sok embert érintett az integráció és sok érdeket is sértett: többek között megfelezték a vezetői pozíciók számát és jelentős racionalizálás is történt, amely összességében mintegy 200 munkavállalót érintett.

Hatalmas sikere van az új agrárképzésnek Magyarországon: ezért olyan népszerű

Sikeres volt az Agrovirtus Leaderslab, az egyetemisták agrár vezetőképzője.

- mondta Gyuricza Csaba. 

Forrás: Portfolio - Szabó Balázs/kepszerk.hu

Csányi Sándor, az OTP vezére, illetve az alapítvány kuratóriumi elnöke korábban megjegyezte, hogy 2022-től változik majd az egyetem finanszírozása. Ez pedig a gyakorlatban úgy működhet, hogy jövő évtől egy új finanszírozási rendszer lép életbe, az erről szóló tárgyalások az ősz folyamán indulnak el az intézményfejlesztési terv elfogadása után és annak ismeretében. A rektor arról is beszámolt, hogy állományuk több mint 1400 ingatlant foglal magában, illetve az alapítvány portfóliójában jelentős földvagyon is van, amely 12 ezer hektárt tesz ki. Ez pedig nemcsak szántóterületet jelent, hanem erdőket, halastavakat, legelőket, tehát gyakorlatilag minden művelési ágat, amelyet amellett, hogy az oktatás és kutatás szolgálatába tervezünk állítani a saját források növelését is biztosítja. Tehát, hatalmas lehetőséget jelent, mert egyrészt nemcsak az egyetem vagyonát, hanem a gazdálkodását, a finanszírozását is tudja segíteni, másrészt pedig a gyakorlati képzést is erősíti. 

Az agrár-felsőoktatásnak megvan az a sajátossága, hogy nagyon komoly gyakorlati háttér kell hozzá, tangazdaságok kellenek. A földterületeket, amelyek eddig az integrált intézmények birtokában voltak, úgy kell majd fejleszteni, hogy egy, vagy több nagyon korszerű tangazdaságot is hozzunk létre, együttműködésben a piaci partnerekkel, agrárcégekkel. Utóbbiakkal az együttműködés a múltban nem volt teljeskörű, de ennek fejlesztésére a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Úgy tűnik, hogy a fiatalok számára is egyre vonzóbb az egyetem, ezt pedig a számok is jól bizonyítják: 20 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a jelentkezések, míg országosan a felsőoktatásba jelentkezőké csupán 10-11 százalékkal emelkedett.

A teljes cikk a Portfolio oldalán olvasható.