2020. április 2. csütörtök Áron

Hírek - Agrárpénzek

Mit tesznek a bankok az agrárvállalkozásokért?

Lépést tart-e a bankszektor a száguldó mezőgazdasági fejlődéssel? címmel tartotta meg előadását a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. Ezt követően a bankok kerekasztalbeszélgetésén az illetékes banki szakemberek az aktuális finanszírozási kérdéseket járták körül.
 
 

Hollósi Dávid a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott előadását azzal kezdte, hogy kitért arra, melyek azok a tényezők, amelyek leginkább meghatározhatja az agrárium fejlődését. Ezek között említette a pénztőkét, a reáltőkét, a tudástőkét, az emberi erőforrást, az információt és a szinergiát. De rendkívül fontos az idő tényező is: egységnyi erőforrásból egységnyi idő alatt előállított haszon – húzta alá. Ezt követően előadásában a különböző termények, termékek hozamának alakulását mutatta be. Itt megemlítette, hogy vágtázó hatékonyságjavulás valósult meg a broilertenyészetben, a kertészetben robbanászerűen gyorsult fel az idő, a tejhozamban egyenletes javulás volt 1857 óta.

Arra is felhívta a figyelmet azonban, hogy az agrárolló alakulása 1990 óta nem éppen kedvező, ugyanis nagyobb mértékben növekedett az inputanyagok ára, mint a mezőgazdasági termékek ára. Fontos trend továbbá, hogy csökken az élelmiszertermelés élőmunkaerő-igénye. Minden 12. ember dolgozik ebben az ágazatban, az ágazatban dolgozók aránya az 1990-es 19%-ról 8%-ra csökkent – emelte ki a szakember, aki szerint ez nem újdonság, ez világtendencia. Arra is kitért, hogy többet költünk gépekre, legalábbis tonna búza egyenértékben kifejezve.

Hollósi Dávid, ügyvezető igazgató, Takarékbank, Agrár Üzletág

A bankszektorra áttérve hangsúlyozta: ahhoz, hogy a banki ügyfeleket tömegével tudják kiszolgálni, a bankszektorban mérethatékonyságra van szükség. Megjegyezte továbbá, banki oldalról a finanszírozási megoldások gyorsításán kell dolgozni. De további feladat a specializálódás, a kevesebb adminisztráció, a gyorsabb átfutási idő, a kiszámíthatóság és a személyesség.

Agrárfinanszírozás a gyakorlatban

A finanszírozói kerekasztalbeszélgetésben a résztvevők először arról beszélgettek, hogy hogyan állnak most a Vidékfejlesztési Program beruházásai és mi várható a pályázati időszak kifutása után.

Hollósi Dávid kifejtette: a program végrehajtása jelenleg zajlik, most van a megvalósítási szakasza. Szerinte a VP-ből marad még forrásösszeg és ezekre várhatóan újra kiírják majd. Emellett felhívta a figyelmet a lízingkonstrukció felfutására. Ugyanis az ágazatban keletkező autonóm, nem pályázati forrásból előálló, jövedelem emelkedett, és ez a kedvező lízingkonstrukciókkal párosulva géplízing boomot eredményezett.

Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv üzletágának vezetője szintén azt hangoztatta, hogy a vidékfejlesztési program megvalósítási szakaszában vagyunk. Sokan elkezdenék a beruházást, mert elértek ehhez a ponthoz, azonban a pályázat benyújtása és az eredeti tervek összeállítása óta eltelt több év, miközben az építőipar költségei elszálltak, a munkaerő költsége emelkedett, ezért a projektet sok esetben újra kell tervezni. Ebben nem mindegy, hogy partner-e a bank – mondta.

Arra is kitért a vidékfejlesztési programon túli időszakra vonatkozóan, hogy több ügyfél is megkereste már a bankot a kamattámogatásos konstrukció érdekében.

Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás üzletágának igazgatója szerint a Vidékfejlesztési Program végrehajtásának felénél járunk, de az elmúlt időszakban látványos kivitelezési költségemelkedések valósultak meg, volt olyan ügyfelük, ahol a beruházás költségei több mint 50%-kal emelkedtek.

Nagyon jók a pályázatok, de nem mindig érdemes várni a pályázatokra, ha egyébként kijött a beruházás körüli matek

– hívta fel a figyelmet.

Simon Attila, MKB Bank Agrárium Főosztályának főosztályvezetőjének reagálását Lisa, a robot vezette fel, ezzel is bizonyítva azt, hogy a digitalizáció és robotizáció utat tör magának minden szektorban. Arra mutatott rá hozzászólásában, hogy a beruházók új helyzetbe kerültek, kockázatot vállaltak, komoly üzemek működtetésébe, fejlesztésébe fogtak. Most már az a kérdés kerül elő, hogy mindezeket az üzemeket, új fejlesztéseket hogyan tudják piaci körülmények között működtetni.

Simon Attila, főosztályvezető, MKB Bank, Agrárium Főosztály

A beszélgetés résztvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az új kamattámogatási konstrukció hiánypótló program. Takáts Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az exportban érdekelt cégeknek hasznos lenne, ha a jövőben euróban is biztosított lenne ez a program. Úgy vélekedett, hogy

a 100 milliárd forintos keretösszeg ezen a piacon gyorsan ki fog merülni és ez az eszköz erős konkurenciája lesz a lízingnek.

A panelbeszélgetők arról is kifejtették a véleményüket, hogy a tartósan alacsony inflációs környezetben és ilyen alacsony kamatok mellett mennyi relevanciája lehet a piaci forrásoknak. Hollósi Dávid ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a korábbi NHP program sikere is, hogy szépen beárazta a piaci hiteleket is. A jelenlegi piaci környezet szerinte ebben a tekintetben kegyelmi állapotot jelez. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy egy ilyen környezetben sem szabad túlzottan eladósodni. Ki kell termelni a hiteleket, a pályázathoz oda kell tenni az önerőt – tette hozzá. Arra is kitért, hogy a kisebb üzemek esetében a Takarékbank dobozos megoldásokon dolgozik, hogy minél gyorsabban tudjanak finanszírozást nyújtani az ügyfeleknek, míg a közép és nagy üzemek esetében személyre szabott megoldásokon dolgoznak.

Takáts Zsolt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a piaci források tekintetében érdemes a konkurensek finanszírozási lehetőségeinkkel összehasonlítani magunkat, például más uniós országok finanszírozási lehetőségeivel. Megállapítható szerinte, hogy mára a magyar piaci finanszírozások versenyképesek.

Bán Zoltán (Net Média Zrt.), Hollósi Dávid (Takarékbank), Szerdahelyi Róbert (Erste Bank), Takáts Zsolt (Raiffeisen Bank), Simon Attila (MKB Bank)

Arra a kérdésre, hogy van-e relevanciája annak, hogy meglévő finanszírozási struktúrákat átgondoljon az ügyfél, Szerdahelyi Róbert határozott igennel válaszolt. Az átfinanszírozás valós megoldás lehet. De ehhez kell az a bank, amely közösen gondolkodik az ügyféllel – mondta.

Hollósi Dávid azt hangsúlyozta, hogy mára annyira alacsonyak lettek a kamatok, hogy nem ez az értékmérő, nem ez a viszonyítási pont a banki ajánlatok összehasonlításakor. Az egyéb feltételek legalább ennyire fontossá váltak.

Simon Attila szerint a jövő arról szól ebben a szektorban a bankok számára, hogy mennyire ismeri a bank az ügyfelet, mennyire tud számára személyre szabott ajánlatot adni. Rendkívül fontos az elő- és utógondozás az ügyfelek esetében.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mudra László

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu