A nemzeti agrárpolitika része az európai uniós agrárpolitikának - közölte Nagy István az InfoRádióban. Az Európai Unió legrégebbi közös politikája az agrárpolitika, az unió meghozza a kereteket, amelyeket egy országnak alkalmaznia kell, és egy ország abban mozog szabadon. És egy kormány szabadon dönthet a nemzeti társfinanszírozás mértékéről. Korábbi időszakokban a magyar kormányok úgy döntöttek, hogy 17,5 százalékkal egészítik ki az Európai Unióból jövő forrásokat, most pedig az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési tétel, addig most 4265 milliárd forint, tehát megháromszorozódott. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a közös agrárpolitika egyetemleges minden egyes európai uniós gazdára nézve. Mint mondta, általában a magyar és a francia gazdaérdek pontosan egybeesik, hiszen a gazdálkodói méretek egyeznek. 

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Nagy István szerint a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre kell megfelelni a változó fogyasztói igényeknek, az egyre kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb időjárásnak, valamint a környezetvédelmi előírásoknak úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelés tudjon profitot csinálni. Ugyanakkor kiemelte, a támogatások mind ezt szolgálják, nézzük akár egy precíziós gép vásárlásának támogatását. A technológia és a precíziós gazdálkodás egyben versenyképességi helyzetet is eredményez, másrészt pedig nagy mértékben a környezet védelmét is eredményezi.

A vidékfejlesztési kormánybizottságban benne van Nagy István, Navracsics Tibor, Stumpf István, Lázár János és Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ez a 4265 milliárd forint egy történelmi léptékű döntés, és szeretnék újraszabni az ország egész vidékfejlesztési politikáját. Nagyon fontos az, hogy a helyi gazdaság motorja legyen a nemzetgazdaságnak, hiszen az exporttöbblet 60-70 százalékát az agrárium teszi ki. Szeretnék elérni, hogy érdemes legyen vidéken maradni, hogy a föld valódi megtartóerő lehessen. A bizottságban oktatásról és fejlesztésekről is fognak dönteni, hiszen a vidékfejlesztésen túl ehhez hozzátartozik a falusi csok, a magyar falu program. Hozzátette, nézni kell, hogy hova kell több vidékfejlesztési forrást juttatni, hogy a hátrányukat le tudják küzdeni, hol van szabad munkaerő, hol van olyan kapacitás, amelyet termelésre kell fogni. Emellett területileg is meg kell határozni azt, hogy hova tud menni ez a forrás. 

Arra a kérdésre, hogyan látja most így február végén, lesz-e júniusban agrárköltségvetés, Nagy István elmondta, a legfontosabb kérdéseket a magyar kormány a maga részéről eldöntötte, és az Európai Unió is ugyanígy tett.  

 - tájékoztatott az agrárminiszter.