Mit hozhatnak a sávosan váltakozó kultúrák az európai mezőgazdaság számára?

Mit hozhatnak a sávosan váltakozó kultúrák az európai mezőgazdaság számára?

Takarék Agrár24
Európa szerte igen éles viták zajlanak a mezőgazdasági termelésben ezidáig bevett gyakorlatok felülvizsgálata kapcsán. Termelők, azok érdekvédelmi szervezetei feszülnek egymásnak a zöld mozgalmakkal és egyes civil szervezetekkel. Nem egyszerű eldönteni, hogy az egyensúlyt hol lehet és kell megtalálni. Egy biztos, környezetünk és klímánk védelme érdekében a mezőgazdaságból élőknek is kompromisszumokat kell kötniük, annak érdekében, hogy a termelést is fenn tudjuk tartani és a környezetünket is a lehető legnagyobb mértékben óvjuk. Véleményem szerint ezeket a kompromisszumokat szakmai szinten szabad és kell meghozni, komoly természettudományi háttérrel - biológia, ökológia, klimatológia, mezőgazdaság, vízgazdálkodás/vízkormányzás, közgazdaságtan stb. - rendelkező szakembereknek a tudomány segítségével. Erre nagyon jó példa az alábbi két kutatás is, melyeket Hollandiában és Németországban vizsgálnak.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A mezőgazdaságban a nagyobb biodiverzitás, biológiai sokféleség biztosítása természetesen csökkenő hatékonysággal jár együtt, ugyanakkor ez végsősoron akár jövedelmező is lehet, mivel a biológiai sokféleség biztosítása csökkentheti a betegségek előfordulását és javítólag hat a kultúrák ellenállóképességére.

Ezt a dilemmát Hollandiában és Németországban is próbálják már feloldani

A biodiverzitás nagyobb biológiai és gazdasági ellenálló képességet teremt egy gazdaságban. "Kezdjük azzal, hogy ökológiai szempontból előnyös különböző növények termesztése" - állítja Wijnand Sukkel, a WUR (Wageningen University & Research) kutatója. "Amennyiben fertőzés üti fel a fejét az egyik növénykultúrában, abban az esetben a fertőzés jóval nehezebben tud terjedni a gazdaságban. Így ha az egyik kultúra nem hozza az elvárásokat, a többi még nagy eséllyel fogja". Ráadásul egyre több vegyszer engedélyét vonják vissza. "Az egészséges, ellenálló mezőgazdasági rendszer kulcsfontosságú lesz, viszont az átállás nem igényelhet túl sok többletmunkát, és a hozamokat is fenn kell tartani."- mondta a kutató.

A biológiai sokféleség rohamos csökkenésére - például rovarpusztulás, vagy a madárállomány degradációja (összefügg) - Németországban is felfigyeltek már természettudományi és gazdálkodói körökben egyaránt. Ezért 2019-ben a göttingeni és a kieli egyetemek támogatásával elindult egy kísérleti projekt, amelyben szántóterületeket sávokba, vegyesen vetnek be különböző kultúrákkal, jelen esetben, búzával és repcével. A keskeny, sok szegélyű szántóföldek egymás melletti elhelyezkedése a rovarok számára a tájékozódást szolgálja, és lehetővé teszi számukra a "kiegészítő táplálkozást". Az eredmények az első év után ígéretesek: A Göttingeni Egyetem adatai szerint a sávosan bevetett szántókon, több mint 50 százalékkal több rovarfajt találtak, mint nagy a repce- vagy búzatáblákban.

Eredmények

Mindkét kutatás kimondottan hasonló következtetésre jutott. Az adatok szerint a sávos táblákat jóval nagyobb létszámú és fajában is változatosabb rovarok látogatták. A technológia a madárállományra is pozitív hatást gyakorol. Körülbelül kétszer annyi madár található a sávos szántóföldön, mint a konvencionális nagytáblákon.

A kis mezők vagy sávok azt jelentik, hogy több faj élhet a földeken, mivel több az "erőforrás" közel egymáshoz, ráadásul a biodiverzitás növelése változatos rovarfajokat csalogat a földekre.

A kártevők számának csökkenése szintén pozitív hatás: a sávosan bevetett földeken a búzát feleannyi gabonatetű támadta meg, mint a nagytáblákon, valamint a repcebogárfertőzés is csökkent a sávos repceállományokban.

Mindazonáltal a sávos szántóföldek kialakítása vonzó és költséghatékony módszer a biológiai sokféleség növelésére a mezőgazdaságban és a gazdálkodó számára nem jár földterület veszteséggel - állítják a kutatók. Az előnyök a biogazdálkodásra való áttérés előnyeihez hasonlíthatók. Az ígéretes első eredmények miatt a vizsgálatokat folytatták, sőt bővítették is: 2019-ben három gazdálkodót vontak be, 2020-ban pedig már tizenkettőt. 

A Wageningeni egyetem kutatási részlege is a német módszerhez hasonló ötlettel ált elő, ők ugyanakkor a sávos termesztést hat különböző növénnyel tesztelik (egy szántón belül). Ami lehetetlen feladatnak tűnik. Mindazonáltal az Applied Plant Research is egy olyan gazdálkodási rendszert szeretne kialakítani, amely kevéssé szenved a kártevőktől, betegségektől vagy szélsőséges időjárási viszonyoktól.

Egy termény nagy, egységes táblái sebezhetővé teszik az állományt és ezzel a rendszert is. Csak egy kártevő rovarnak vagy gombának kell megtelepednie és az egész táblát megfertőzi, hacsak nem tesznek gyors intézkedéseket a gazdák. Ezt a természetes ellenségek hiánya okozza, mivel azok nehezen tudnak túlélni ekkora táblákban: túl kevés az (alternatív) táplálék és nincs menedék sem.

Állításuk szerint ez egy "robusztus, elnyomó mezőgazdasági rendszert" eredményez, amely különösebb gazdálkodói beavatkozás képes megfékezni a károsítókat, mielőtt azok komolyabb kárt okozhatnának, és jobb védelmet nyújt az olyan szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, mint az aszály vagy a heves esőzések.

A témában azért még hosszabb - több éves - tesztidőszakokra és több gazdálkodó bevonására lesz szükség, a gazdasági, illetve a hosszútávú hatások vizsgálatára. A jövedelmezőség tekintetében a kutatók mindkét eseteben a modern technikák segítségére számítanak, mint a GPS-alapú precíziós technikák, az IKT és a fejlett érzékelők.

Azt mindenesetre figyelemreméltónak tartom, hogy a kutatás rövidtávú hatásai igen bíztatóak és mindkét esetben közel egyforma következtéseket vontak le a kutatók. Az is komoly eredmény, hogy évről évre mind több gazdálkodót képesek bevonni a kutatásba, ami jól mutatja a szakma elkötelezettségét a környezeti fenntarthatóság iránt!

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 9. 14:01