Nem a beruházásokról, hanem a likviditásról szólt ez az év

Nem a beruházásokról, hanem a likviditásról szólt ez az év

agrarszektor.hu
Az elmúlt években dinamikus növekedést mutatott a magyar agrárium hitelállománya más   ágazatokhoz képest, azonban az idén a mezőgazdaságban is érezhető volt egy kisebb megtorpanás – mondta el az Agrárszektornak dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Hogyan hatott az elmúlt időszak gazdasági környezetének átalakulása az agrárhitelezésre?

2023 év elejétől a második negyedév végére 1021 milliárd forintról 1 037 milliárdra nőtt a magyar mezőgazdaság hitelállománya. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által garantált hitelállományban is hasonló irányzat volt megfigyelhető. Az elmúlt egy évtizedben folyamatos, dinamikus növekedést tapasztaltunk. Ez idő alatt meghatszorozódott a kezességgel biztosított hitelállományunk, idén viszont már csak mérsékelt növekedés volt megfigyelhető. A piaci környezet és a háború kihatással vannak a további tendenciákra, és az is kérdéses, hogy milyen kereslet lehet a hitelekre.

Mi úgy látjuk, hogy a forgóeszköz-hitelezésre a megnövekedett inputanyagárak, energiaköltségek miatt nagyobb igény lenne, viszont a beruházásoknál óvatosabbak a vállalkozások.

Nehezebb gazdasági időszakban is megtérül a mezőgazdasági termelőket finanszírozni?

A bankok az elmúlt bő egy évtizedben szívesen finanszírozták a mezőgazdasági termelőket. A számok is azt mutatták, hogy a gazdálkodók megbízható, jó adósnak minősülnek, ráadásul van bennük fejlődési perspektíva, az eltelt évek alatt egyre több hitelt vettek fel. Garanciaalapítványként működve nálunk kicsit más a szemlélet, nem úgy tekintünk a mezőgazdasági termelőkre, mint más finanszírozók, a bankok. Mindig is finanszírozni szeretnénk őket, mert az alapcélunk, hogy forráshoz juttassuk az agrárium szereplőit, és ebben nem a profit vezérli az alapítványt.

Említette, hogy a gazdálkodók jó adósoknak számítanak. Ez igaz a kisebb és a nagyobb gazdálkodókra egyaránt?

Igen. Meglepő, de a statisztikáink hosszú évekre visszamenőleg azt mutatják, hogy a kisebb vállalkozások, akik értelemszerűen nehezebben jutnak hitelhez, és a bankok sem egyformán viszonyulnak hozzájuk, kifejezetten a jó adósok között vannak. Az őstermelők, családi gazdálkodók ragaszkodnak ahhoz a tevékenységhez, amit folytatnak, tartózkodnak a visszaélésektől. Mindemellett nagyon alacsony körükben a csődráta is.

Egyébként GDP-arányosan egész Európát tekintve Magyarországon a legmagasabb a garantált hitelállomány, ez nagyrészt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek és az agráriumban az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenységének köszönhető.  2022 év végén a teljes kkv hitelállomány körülbelül 49%-a mögött állt valamelyik szervezet kezessége.

Az ágazat szereplőire vonatkozóan van valamilyen alsó vagy felső limit, amely befolyásolja azt, hogy tudnak-e élni a garanciaszervezet segítségével?

Nincs ilyen limit, az alapítvány alapítóinak az volt a céljuk, hogy a magyar mezőgazdaság egészét támogassa az AVHGA.  Mivel a tőkeellátottság megengedte, így adott volt a bővülési lehetőség az elmúlt években. Korlátot a költségvetési törvény jelenthet, hiszen az ügyleteink egy része mögött állami viszontgarancia áll. Az előző évekhez hasonlóan a 2024. évi költségvetési törvény is kellően tág teret biztosít ahhoz, ha van igény a vállalkozások részéről és a bankszektor felől is szándék ahhoz, hogy hitelezzék az ágazatot, akkor jelentősen tud növekedni a kezességgel biztosított hitelállomány.

 A beruházási hiteleknél zömmel olyan projekteket látunk, amelyek valamilyen uniós támogatást, társfinanszírozást nyertek el. Fontos megemlíteni, hogy egy hitel lehet támogatott, vagy piaci alapú, az alapítványi kezesség bármelyikhez kapcsolódhat. Idén is volt arra példa, hogy 18-20 százalékos kamatozású hitelt vett fel egy vállalkozás, vagy éppen devizahitelt. Ezeket ugyanúgy biztosíthatja alapítványi kezességvállalás, mint a kamattámogatott hitelt, ahol a vállalkozás alacsony kamatot fizet.

Mennyire kell felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy élhetnek a garanciaszervezet adta lehetőséggel?

A hitelgarancia olyan pénzügyi tevékenység, ahol a folyamatok a háttérben zajlanak. A vállalkozás a hitelintézethez nyújtja be a finanszírozási igényét, a bank intézi a kezesség igénylését, a vállalkozás közvetelnül nincs kapcsolatban az AVHGA-val. Az alapítvány kezessége minden agrárfinanszírozással foglalkozó, Magyarországon működő banknál, számos pénzügyi vállalkozásnál, faktoring és lízing cégnél igényelhető.

Vannak olyan hiteltermékek, mint az Agrár Széchenyi Kártya, amelyek esetében kötelező elem az ügylet mögött a garanciavállalás. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a vállalkozások maguk jelzik a banknak a kezességvállalás iránit igényt. Mérlegelik, hogy számukra a fedezeti struktúra az alapítványi garancia igénybevételével jobban összeállítható, meglévő fedezeteiket nem kívánják jelzáloggal terhelni, miközben számukra kisebb költséggel jár és egyszerűbb is az ügyintézés, mintha temérdek összeget költenének közjegyzőre, földhivatalra vagy értékbecslőre.

Főleg a nagyobb cégek esetében látok erre példát, akik teljesen tudatosan tárgyalva igénylik a banknál az alapítványi kezességet, ezáltal önmaguk számára is kedvezőbb feltételeket biztosítanak. Kijelenthető, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre jobban ismerik az alapítványt, persze ezen mindig lehet javítani, de ma már aktívan fordulnak az alapítvány felé a mezőgazdaság szereplői.

Milyen jogszabályi feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, hogy élhessen ezzel a lehetőséggel?

A költségvetési törvényben és a kapcsolódó kormányrendeletekben szabályozott feltételeknek. Mögöttünk is van állami viszontgarancia, ami előír bizonyos kritériumokat, például ilyen a köztartozás-mentesség, és feltétel, hogy ne legyen a vállalkozás ellen csőd-, felszámolási, adórendezési eljárás vagy végelszámolás. Aztán vannak olyan feltételek, amelyek nem kizárják, de befolyásolják, hogy ki milyen feltételekkel juthat kezességhez. Az uniós támogatási szabályok nagyon különbözőek, leginkább az a kérdéses, hogy milyen díjon vehető igénybe a kezesség. Ezenkívül vannak azok a szabályok, amik minden pénzügyi intézményre érvényesek. Nálunk is működik kockázatkezelés egyedi és portfóliószinten egyaránt. Minden egyes kezességvállalási döntés valamilyen szabályok mentén egy mérlegelés után születik, de mi értelemszerűen megengedőbbek vagyunk általában, mint a bankok.

Ön szerint az alapítvány a tevékenysége révén a fiatalabb generáció felzárkózásában is segíthet?

Pár évvel ezelőtt, amikor az alapítvány felmérte a saját ügyfélkörét, azt láttuk, hogy jelentős volt a fiatalabb gazdálkodók aránya a teljes portfólió tekintetében. A generációváltást mi közvetlen eszközökkel nem tudjuk befolyásolni, de próbálunk terméket fejleszteni, törekszünk a bankokkal együtt fellépni bizonyos célcsoportok irányába. Örülünk annak, ha minél több fiatal van az agráriumban, és a statisztika azt mutatja, hogy segíteni is tudunk, mivel körülbelül minden hatodik ügyfelünk a fiatal gazdálkodók közé tartozik.

Az ügyvezető úgy véli, 2024 második felétől lehet növekedés a beruházásokban
Az ügyvezető úgy véli, 2024 második felétől lehet növekedés a beruházásokban

Milyen változások lehetnek a közeljövőben az agrárfinanszírozásban?

Azt reméljük, hogy a mai kamatszint mérséklődni fog. Úgy gondolom, hogy a jövő évben a támogatott hiteleknek változatlanul nagy szerepük lesz, bár bizonyos jogi kérdéseket még tisztázni kell az Európai Unióval.

Fontos, hogy az orosz-ukrán háború miatti ideiglenes támogatásokat még fél évig nyújthatják a tagállamok, ez meghatározó lesz. Az Agrár Széchenyi Kártya indításának kezdete óta minden ügylethez az alapítvány biztosít kezességet, ez idő alatt közel 600 milliárd forint hitelösszeg került a programban kihelyezésre. A nemrégiben bejelentett Agrár Széchenyi Kártya Max+ által pedig lehetőség nyílik arra, hogy az 5%-os kamatnak köszönhetően a hitelállomány tovább növekedhessen. Mindemellett, ahogy csökkennek a kamatok, egyre jobban teret fog nyerni a piaci alapú hitelezés is. A beruházások pedig az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv támogatásainak megjelenése után vélhetően időben eltolódva fognak megjelenni, mert az a tapasztalat, hogy ha megcélozzák ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat a vállalkozások, egy hosszabb folyamat veszi kezdetét. Beadják a kérelmet a Magyar Államkincstárhoz, ott egy bírálati mechanizmus kezdődik, születik egy támogató döntés, és ezekkel a folyamatokkal egyidőben, ideális esetben elkezdődik a banki egyeztetés is.

Az alapítványnál több mint 20 ezer gazdálkodó hitelét biztosítjuk, szeretnénk, ha a számuk nem csökkenne, sőt, ha lehet, növekedne. Az azonban teljesen biztos, hogy a versenyképes beruházások megvalósításához egyre inkább támogatnunk kell a nagyokat is, egyfajta koncentrációt látunk az ágazatban. Valószínű, hogy a következő években ez jellemző lesz.  Az alapítvány ilyen szempontból nem tesz különbséget, a teljes ágazatot kívánjuk támogatni.

Ugyanakkor ez az év fordulatot mutat. Az elmúlt években a szántóföldi növénytermesztők voltak a legmegbízhatóbb adósok, idén azonban már óvatosabban kezelik őket a bankok a kockázatok terén. Az elmúlt évekhez képest az állattartók és az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedők kerültek egy kicsit kedvezőbb helyzetbe. Mi is kíváncsian várjuk, hogy a belső arányok hogyan mozdulnak el a következő időszakban.

Az agrárfinanszírozást illetően Ön mit tartana a közeljövő legszükségesebb lépéseinek?

Állami oldalról nagyon fontosnak tartom a támogatott hitelprogramok biztosítását, valamint ennek összhangba hozatalát az új uniós jogszabályokkal, mert hiába van forrás, ha az uniós szabályok nem adnak teret annak felhasználására. A másik hatalmas kihívás az új KAP Stratégiai Terv, összesen 5300 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen belül a következő években 1500 milliárd forint a beruházások megvalósítására. A fejlesztésekhez nyújtott támogatás 80 százalékát a Magyar Állam adja, 20 százalékát pedig az Európai Unió.

A Vidékfejlesztési Programban az előző ciklusban több mint kétezer olyan projekt volt, amely az alapítványi garancia segítségével valósult meg. Szeretnénk, ha az új ciklusban még több projekt megvalósításához járulhatna hozzá az AVHGA. Az elmúlt években nemcsak hazánkban, hanem unió-szerte is sokkal drágábbá vált minden, nem beszélve a fejlesztésekről. Ezért előre szeretnénk lépni abban, hogy nagyobb beruházásokat is tudjunk támogatni. Ezen a téren uniós szervezetekkel kell egyeztetnünk, hiszen a garanciavállalás felső mértékét egy uniós közlemény korlátozza. Amit a legfontosabbnak tartok, hogy a lehető legkevesebb bürokráciával legyenek elérhetőek a hitelek és a támogatások.

Jelenleg hogyan működik a kezességvállalás folyamata?

A vállalkozás a bankban igényli a hitelt, ott hitelbírálatra kerül sor, aminek során a bank dönthet úgy, hogy elutasítja a hitelkérelmet, vagy pedig elfogadhatja, és ebben az esetben beépítheti a feltételek közé, hogy egy garanciaszervezetet be kell vonni. Több mint 2000 bankfiókban igényelhető az alapítvány kezességvállalása, gyakorlatilag minden magyarországi bankfiókban. A bank egy digitális csatornán keresztül, online igényli a gazdák hiteléhez kapcsolódó kezességet. Ezután a kollégáim egy úgynevezett kezességbírálatot folytatnak le, egy ellenőrzést, hogy megfelel-e a kérelem a jogszabályi feltételeknek. Majd kockázatvállalási döntés születik, megtörténik a visszajelzés a bank felé, és azt követően történhet meg a folyósítás.

Abban esetben, ha az ügyfél rendesen törleszti a hitelt, és nem lép fel semmi probléma, akkor folyamatosan a háttérben marad az alapítvány. Amennyiben a részletfizetések elmaradnak, és a bank felmondja a hitelszerződést, vagy felszámolják a céget, akkor viszont az alapítvány helyt fog állni olyan arányban, amilyen mértékben a kezességet vállalta. Ez a 20-30 százaléktól 80, vagy jelen pillanatban a krízisprogramok keretében 90 százalékig terjedhet. Amikor a kezesség mértékéig az alapítvány fizet a banknak, abban a pillanatban mi lépünk be, mint kvázi hitelező az adós irányába. Ebben az esetben a kezesre átszállnak a hitelező korábbi jogai olyan arányban, ahogy a kezes teljesített.

A megváltozott kamatkörnyezet mit okozott az alapítvány működésében?

Kevesebb hitelt vettek fel a vállalkozások. Szerencsére a korábbi éveknek köszönhetően sok cégnek volt olyan hitele, ami kitartott ebben az időszakban, amíg nagyon magasak voltak a kamatok. Azóta azonban kevesebb kezességi kérelem is érkezett, és az is elmondható, hogy több lett a devizaalapú hitel. Amik azonban életben tartották a hitelezést, azok a támogatott konstrukciók, programok voltak.

Gyakorlatilag minden pénzügyi intézmény hasonló folyamatokat figyelhetett meg, a vállalkozások nyilván kivártak. A nagy kérdés inkább az, hogy jövőre milyen szinten állnak be a piaci kamatok, és mikor csökkennek le olyan szintre, hogy a piaci hitelek iránt érdeklődjenek a vállalkozások.

Az uniós támogatási feltételek miatt az agráriumban nehéz a támogatott hiteleket fenntartani még akkor is, ha a magyar kormány megteremti a forrásokat, hiszen automatikusan nem fognak jogosulttá válni a gazdálkodók arra, hogy azt a különbözetet, ami a kamattámogatott és a piaci kamat között van, megkapják az érintettek. Szerencsére mi és más támogató szervezetek is sikeresen lobbiztak, ezért ma már tudjuk, hogy a jövő év első felében még rendelkezésre fognak állni azok a támogatási keretek az orosz-ukrán háború kapcsán, amelyek több program, közöttük az agrárfinanszírozást meghatározó Agrár Széchenyi Kártya és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel dinamikus tovább élését biztosítják.

Az Agrárszektor konferencia idejére lehet, hogy újabb program is megjelenhet az AVHGA támogatásával?

Arra nem számítok, hogy a jelenleg ismert programokhoz képest a következő egy hónapban újabbak jelennének meg, viszont nagyon sokszor visszatérő probléma maga a felkészülési idő. Ezért nagyon fontos, hogy a jövő év első felét tisztán fogjuk látni, illetve arról is lehet majd beszélgetni, hogy milyen beruházási programokat kívánnak megjelentetni 2024 első negyedévében a KAP Stratégiai Terv keretében.

A rendezvényen az agrárszektor valamennyi szereplője szívesen megjelenik. Ez kiváló alkalmat teremt arra, hogy azok a kollégák, akik akár a bankszektorban, akár az állami szektorban tevékenykednek, találkozzanak és beszéljenek egymással.

A panelbeszélgetések közül azokat kedvelem leginkább, ahol többféle érintett meg tud szólalni egy témáról. Bár az alapítvány minden ügylethez a folyamat végén kapcsolódik, de pont ezért rálátunk minden korábbi folyamatra, amelyen az ügyfelek keresztül mennek, mielőtt hozzánk beérkeznének a kérelmek. Gondolok itt a bankokra, a Magyar Államkincstárra, vagy éppen a KAVOSZ-ra. Noha nem vagyunk közvetlen kapcsolatban a vállalkozásokkal, látjuk azokat a problémákat és kihívásokat is, amelyek az egész finanszírozási rendszer működését érintik.

Fotó: Kaiser Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 26. 05:58