Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a koronavírus-világjárvány, az ellátási láncokban jelentkező fennakadások, az energia- és az inputanyagok árának emelkedése, majd az orosz-ukrán háború hatásai jelentős változásokat hoztak az agrár- és élelmiszeriparban. 2024-ben viszont már nyugodtabbá válhat a környezet, mivel csökkentek a költségek, kiszámíthatóbbá vált a termelés. Mint fogalmazott, az idei egy átmeneti év lesz, ami megfelelő időszak a tervezésre.

2024-ben megnyílnak a Vidékfejlesztési Program első pályázatai, amelyek felhasználásában azok lesznek jó helyzetben, akik optimalizálni tudják gazdálkodásukat, csökkenteni tudják költségeiket, és fenntarthatóan tudják üzemeltetni vállalkozásukat. A cél, hogy a hatékony termeléssel a minőség felé mozduljanak el a gazdálkodók. Arra számítunk, hogy a forgóeszköz-finanszírozáson túl év végén már beruházási hitelekről is érdemben tárgyalhatunk ügyfeleinkkel

- mondta Hollósi Dávid.

A szakértő szerint a kamatok csökkenésével idén némileg már élénkülhet a hitelkereslet.

Hollósi Dávid a gazdatüntetések és tiltakozások kapcsán beszélt arról is, hogy Európában egyfajta ébredés van folyamatban. A mezőgazdaságnak újra meg kell fogalmaznia önmagát, az Európai Uniónak pedig ki kell találnia, hogy mit akar kezdeni az agráriummal. A szakember azt is kiemelte, hogy idén indul a KAP beruházási ciklusa, a rendelkezésre álló forrásokat pedig 2027-ig kell befektetni az ágazatba. Nem elkölteni kell ezeket a forrásokat, hanem hasznosan és értékesen kell lekötni őket - húzta alá Hollósi Dávid.

1500 milliárd forint érkezik az agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekre

2024-ben megnyílnak a 2023-2027-es Közös Agrárpolitika régóta várt vidékfejlesztési pályázatai, a kormány döntésének értelmében a hazai költségvetésből a lehető legnagyobb arányban, 80%-ban társfinanszírozott vidékfejlesztési források mintegy 2700 milliárd forintot tesznek ki - hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője. A szakember elmondta, hogy ebből 1500 milliárd forintra rúgnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, hatékonyságának növelését és fenntartható átalakítását szolgáló beruházási források, a pályázatokat az év során folyamatosan hirdetik meg.

Fontos, hogy ügyfeleink már a tervezés időszakában bevonják a bankot, mint partnert. Újdonság, hogy a kedvezményezettek várhatóan könnyebb feltételek mellett juthatnak majd támogatási előleghez, és jelentős kamattámogatás és kezességi díjtámogatás is segítheti a projektek megvalósulását. Ez megkönnyíti a projektek pénzügyi tervezését

- tette hozzá Mezei Dávid.

A szakember szerint az idei évre tervezett kamattámogatási program kapcsán elmondta, hogy ugyan még kidolgozás/egyeztetés alatt áll, de azt már most lehet tudni, hogy a teljes beruházási összeg 10%-áig fog terjedni. Mezei Dávid rámutatott, hogy szükség is lesz rá, mert nem várható a 2010-es évek kamatszintjeinek visszatérése. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője beszélt arról is, hogy az idei évben könnyebbé válhat a támogatási előlegekhez való hozzájutás, ami segítheti a pályázókat abban, hogy önerő nélkül is el tudják kezdeni a beruházásaikat.

A kiegyensúlyozott növekedési szint közelébe került az ágazat

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 negyedik negyedévében 33,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2021 második negyedévében mért 32,1 pont volt. A mutató egy éve folyamatosan emelkedik.

Most nagyobb lépcsőfokot lépett az ágazat, de hosszú még az út az elmúlt évek nehézségeiből való kilábalásban

- értékelte az adatokat Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.

A mostani érték a 2023 harmadik negyedévéhez képest 2 pontos, éves összehasonlításban pedig ezt jelentősen meghaladó, 4,1 pontos növekedést jelent. 2023 negyedik negyedévében a vizsgált 12 termékpálya mindegyikén javultak a kilátások a megelőző három hónaphoz képest, amire legutóbb 2021 végén, a koronavírus-világjárvány lecsengésekor volt példa. Több mint két év után pedig ismét vannak olyan alágazatok, amelyek elérték, sőt, meg is haladták az egyensúlyi szintnek tekintett - 3-5%-os növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő - 35 pontot: a sertés és a marha. De csak kevéssel marad el ettől a baromfi, a tojás és a tej is. Héjja Csaba kiemelte, hogy ilyen helyzet az AgrárTrend Index vezetése óta még nem fordult elő, hogy a megfigyelt 12 termékpályából az első öt állati termékpálya.

A hatékony gazdálkodás jelenthet nagy segítséget a szántóföldi növénytermesztőknek

A hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok helyzetértékelése 1-1,5 ponttal javult az előző negyedévhez képest, noha az alacsony értékesítési árak és a korábbinál gyengébb jövedelmezőség továbbra is erősen befolyásolja a lehetőségeiket. Héjja Csaba szerint a búza termékpálya lehet a leginkább derűlátó: olyan napi fogyasztási cikkek alapanyagáról van ugyanis szó, amelyek iránt nem csökkent jelentősen a végső fogyasztói kereslet. Az olajos magvak és a kukorica esetében kisebb mértékű volt a javulás, de összességében így is sokkal jobb a korábbinál.

Az ágazat szereplői egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, a magyar mezőgazdaság túl kis szereplő ahhoz a világpiacon. A költségek optimalizálásában és a hatékony gazdálkodásban viszont lehet mozgásterük. A mostani körülmények ugyanakkor némileg gyorsítják a precíziós gazdálkodás terjedésének alapját jelentő szemléletváltást

- tette hozzá Héjja Csaba.

Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei

Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.

A visszajelzések szerint a vetések állapota jó, néhol kiváló, de a gazdálkodók nagyon alaposan megfontolják, hogy milyen összegben költenek inputanyagokra, elsősorban műtrágyára. „Az inputanyagoknál most erősen kínálati a piac, és a gazdák nem feltétlenül veszik meg egy tételben egész évre a műtrágyát.” Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői szerint árverseny kialakulása várható a vetőmag-, műtrágya- és egyéb inputanyagértékesítők között, ami rövid távon az árszínvonal enyhe csökkenéséhez vezethet.

Leállt a műtrágyapiac: jobb időkre várnak a termelők

Ha nem indulnak emelkedésnek a terményárak, a magyar gazdák a műtrágya-vásárlásokon próbálnak majd meg spórolni.

2024-ben még inkább felértékelődik a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az elemzők szerint: megfontoltság lesz jellemző erre az évre, a beruházási kedv egyelőre alacsony a szántóföldi növénytermesztők körében, amiben meghatározó szerepe van annak, hogy a korábbinál alacsonyabb szinten vannak a tartalékok a termelők egy részénél.

A szakértő ugyanakkor beszélt arról is, hogy megjelent és látható egy szemléletváltás, szemléletváltozás a termelők között.

A kiegyensúlyozott piac támogatja az állattenyésztést

Az elmúlt időszak az állati termékek előállítóinak kedvezett a magyar mezőgazdaságban. A takarmányárak a két évvel ezelőtti szintre mérséklődtek, és az élőállat értékesítési árak ugyan csökkennek, de így is kifejezetten kiegyensúlyozott most a piac.

Több termékpálya is az egyensúlyi szint közelében van, nincs köztük érdemi különbség

- mondta Héjja Csaba.

A szakember beszélt arról is, hogy a sertés termékpályán magasabbak a malacárak, de ez szezonális hatás, az irányadó nemzetközi árak stabilizálódni látszanak. A baromfi esetében van némi félelem a tavaszi madárinfluenza-szezontól, értékesítési problémák jellemzően azonban nincsenek.

A tej esetében az árak felfelé mozdultak a 2023 közepén tapasztalt mélypontról, és segíti az ágazatot, hogy 2022-vel ellentétben kellő mennyiségű takarmányt tudtak termelni maguknak.

Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan már nem tudnak mit tenni

2023-ban is fel volt adva a lecke az állattartóknak, sok esetben viszont már ők is tehetetlenek voltak.

A kertészeti ágazatok a kivárásra játszanak

A kertészeti termékpályák és a szőlő-bor ágazat 2023-ban nem tudott jelentős áremelést érvényesíteni, ugyanakkor költségeik sem lettek sokkal magasabbak. A zöldségtermesztők hagyományosan jobban tudnak alkalmazkodni a piac változásaihoz, mint a gyümölcstermesztők, de a folyamatosan javuló gazdasági környezet révén összességében a gyümölcstermesztők helyzetértékelése is eddig nem látott magas értékre emelkedett az MBH AgrárTrend Indexben.

A szőlő-bor ágazat számára kedvező lehetőségek nyílhatnak az exportpiacokon az idei szezonra a lédig szegmensben, ugyanis a spanyol és az olasz versenytársak komolyabb terméskiesést szenvedtek el. A borfogyasztás világszerte csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, viszont az elkövetkező időszakban némi javulás várható ebben a bank szakértői szerint. A szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az elmúlt időszakban a megnövekedett infláció és a magas élelmiszerárak miatt a bor egyfajta luxustermékké vált, ami az elsők között kerül ki a fogyasztói kosárból, ha a kiadások csökkentéséről van szó.

Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban minden adott volt ahhoz, hogy az ágazat szereplői nyereséget realizáljanak. Mostanra azonban változott a helyzet, és a termelőknek el kell kezdeniük kitalálni, hogyan tudnak támogatás nélkül is nyereséget termelni, mert nem lehet csak támogatásokból megélni.