A NATO főtitkára, Mark Rutte külön kiemelte Brazíliát azon országok között, amelyeket "nagyon keményen" érinthetnek a szankciók az Oroszországgal folytatott üzleti kapcsolataik miatt, Donald Trump elnök Ukrajna-politikájának részeként. A dél-amerikai ország számára, amely tavalyi műtrágyaigényének közel harmadát fedezte 3,7 milliárd dollár értékű orosz importból, gyakorlatilag nincs alternatíva a kieső mennyiség pótlására, ha ezek a szállítmányok leállnának.

Lucas Beber, a brazil gabonatermesztők szövetségének alelnöke szerint az orosz műtrágyaimportra vonatkozó újabb szankciók "életképtelenné tehetnék a szója- és kukoricatermelést".

Mexikó szintén jelentős, több mint 580 millió dollár értékű műtrágyát importált tavaly Oroszországból. Az esetleges amerikai szankciók különösen a karbamid beszerzését érintenék, amely a legszélesebb körben használt műtrágya a kukorica, cirok, búza és avokádó termesztésében. Raul Urteaga, a mexikói mezőgazdasági minisztérium korábbi nemzetközi ügyekért felelős igazgatója figyelmeztetett, hogy az orosz import megszűnése esetén csökkenhet a rendelkezésre álló műtrágyák minősége, ami gyengítheti az avokádótermelést és áremelkedést okozhat az amerikai fogyasztók számára.

Oroszország egyben Kolumbia legfontosabb műtrágyabeszállítója is, amely az ország importjának mintegy negyedét biztosítja. Kolumbia jelentős gyümölcs-, virág- és kávéexportőr az Egyesült Államok felé.

A Világbank a műtrágyaköltségeket a közép-amerikai élelmiszer-infláció egyik fő okozójaként azonosította, ami hozzájárul a megélhetési válsághoz és az észak felé irányuló migrációhoz. Még az orosz beszállítókkal már szakító műtrágyavállalatok, mint az amerikai Mosaic is aggodalmát fejezte ki, hogy a világ három legnagyobb műtrágyatermelőjének egyikével való kereskedelmi kapcsolatok további megszakítása áringadozásokat okozhat.

Eduardo Monteiro, a Mosaic brazíliai országmenedzsere szerint a geopolitikai feszültségek késleltetik a brazil gazdáknak történő értékesítéseket a következő termesztési ciklusra, ami veszélyeztetheti a fontos növények, például a szeptembertől ültetett szója időben történő műtrágyaellátását.

Mit lehet tenni?

Brazília terveket dolgozott ki, hogy közel felére csökkentse külföldi műtrágyafüggőségét, míg Mexikó a hazai termelést a helyi kereslet 33%-áról 80%-ra kívánja növelni. Mindkét ország állami olajvállalatai, a Petrobras és a Pemex próbálják fokozni műtrágyatermelésüket, de lassú előrehaladást értek el.

Brazíliában a hazai termelés növelését akadályozza a finanszírozás hiánya, a potenciálisan költséges ásványi erőforrások és a drága földgáz, amely kulcsfontosságú a nitrogénműtrágyák előállításához. Mexikóban az eladósodott Pemex évek óta küzd a műtrágyaüzletág nyereségessé tételével.

Az orosz műtrágyagyártók a helyi versenytől, az amerikai szankcióktól vagy az európai tilalmaktól függetlenül azt várják, hogy 2030-ra 25%-ra növelhetik globális piaci részesedésüket, nagyrészt a fejlődő BRICS-országokba, köztük Brazíliába, Indiába és Kínába irányuló eladásokra támaszkodva.