Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Bár az Európai Unió a világ egyik legversenyképesebb agrártermelője, a takarmányozáshoz elengedhetetlen fehérjenövények terén komoly behozatalra szorul. Az EU évente mintegy 67 millió tonna nyers növényi fehérjét állít elő, miközben a teljes felhasználás megközelíti a 80 millió tonnát. Noha az alacsonyabb fehérjetartalmú gabonafélékből a kontinens nagyrészt önellátó, a koncentrált fehérjeforrások - például az olajos magvak és a hüvelyesek - esetében a szükséglet mindössze negyede származik a belső piacról, a hiányt pedig döntően importszójával fedezik. Ez a kiszolgáltatottság rendkívül sebezhetővé teszi a közösség ellátási láncait a világpiaci és geopolitikai feszültségekkel szemben.
A probléma kezelésére kidolgozott akcióterv fő célkitűzése, hogy 2035-re a jelenlegi 25,8 százalékról 35 százalékra növelje a belső előállítású, takarmányozásra szánt fehérjenövények arányát. Az Európai Bizottság szerint ehhez összehangolt lépésekre van szükség, így a Közös Agrárpolitika eszközeivel ösztönöznék a különböző régiók éghajlati adottságaihoz illeszkedő növények, például a takarmányborsó, a lóbab vagy a csillagfürt termesztését. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetnek a tároló-, feldolgozó- és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére, a termelők és a feldolgozók közötti hosszú távú együttműködésre, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs programok támogatására. Ugyancsak lényeges elem a takarmányozási receptek optimalizálása, amellyel közvetlenül csökkenthető az importált alapanyagok iránti igény.
A saját fehérjetermelés növelése környezetvédelmi szempontból is kedvező, hiszen a hüvelyesek megkötik a légköri nitrogént, így csökkentik a műtrágyaigényt és az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben javítják a talajszerkezetet és a vetésforgót. Termesztésüket ugyanakkor jelentősen megnehezítik az elmúlt évek aszályos időszakai, emiatt a hatékony vízgazdálkodás és a precíziós öntözés kulcsfontosságú a termésbiztonság fenntartásához.
A stratégia a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára is komoly előnyöket hozhat, különösen a hazai alapanyagokra épülő, magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása terén. Magyarország egyes térségei kiváló adottságokkal rendelkeznek a szója, a takarmányborsó és a lóbab termesztésére. A gazdasági előnyök kiaknázásához azonban elengedhetetlen a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodó fajtaválasztás, a talajok vízmegtartó képességének javítása, valamint a hazai tisztító-, szárító- és feldolgozókapacitások korszerűsítése.
Noha a növényi fehérjék iránti keresletet jelenleg a takarmányozási ágazat uralja, a humán célú élelmiszeriparban is folyamatosan nő az igény ezen összetevők iránt, különösen a növényi alapú alternatívák, a pékáruk és a száraztészták gyártásában. Az uniós akcióterv egy önállóbb és sokszínűbb ellátási lánc felé mutat, a kezdeményezés tényleges sikere azonban azon múlik, hogy a felvázolt szakpolitikai kereteket mennyire követik majd a gyakorlatban is működőképes, megfelelően finanszírozott intézkedések.













