2019. szeptember 18. szerda Diána

Hírek - Agrárpénzek

Dupla vagy semmi

Miközben világszerte zajlanak az aszály következtében égbeszökő takarmányárak miatti kényszervágások, hazánkban az állomány megduplázását célozza meg a pár hete elfogadott sertésstratégia. A két és félmilliárdos többlettámogatásról szóló bejelentést árnyalja a fordított áfa bevezetésének szándéka, mely az ágazat szereplői szerint az utolsó szög lehet a tenyésztők és közvetve a húsipar koporsójába.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A sertéságazat problémái nem új keletűek, és ami azt illeti a teljes hazai agráriumot nézve nem is különösebben egyediek. Ha a teljes vertikum termelési költségeit és jövedelmét nézzük, akkor továbbra is azt látjuk, hogy míg előbbi legnagyobb részét a termelő és a feldolgozó viseli, addig utóbbi túlnyomó hányada a kerekedőnél csapódik le, az esetleges profitot pedig csak ritkán sikerül visszaforgatni, többnyire az idei aszályhoz hasonló előre nem tervezhető események tüntetik el. A szükséges fejlesztések önerő hiányában elmaradnak, a versenyképesség fokozatosan csökken, a kistermelői réteg pedig egyre gyorsuló ütemben tűnik el. A feldolgozók helyzete részben emiatt ugyancsak kiszámíthatatlanná válik, hosszú távú szerződések híján bizonytalan a vágóalapanyag beszerzése, a kapacitások nincsenek kihasználva, és a technológiai színvonal is elmarad a szükségestől, egyre keresettebbé válik köreikben az import alapanyag még tovább lökve ezzel a leejtőn a termelőket. Nem segít a helyzeten a magyar gazdaság állandó rákfenéje, azaz a tőkehiány sem, mely fokozottan jelen van az ágazatban. A hosszú fizetési határidők pedig könnyen odavezethetnek, hogy egyszerűen nincs miből tovább fizetni, valószínűleg likviditási problémák okozták nemrégiben a kapuvári húsgyár leállását is, azelőtt pedig a Gyulai Húskombinát került csődközeli helyzetbe. 

abár eddig csak a jéghegy csúcsát karcolgattuk, az már ennyiből is kitűnik, hogy mindent átfogó, nagyon körültekintő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. Kissé kijjebb tekintve az időzítés sem feltétlenül a legjobb. A közeljövőben ugyan a kereslet növekedése, az ár növekedése várható, ami első hallásra valóban olyan környezetet teremt, aminek lehetőségével - ha módunk van rá - élni kell. Azonban a drágulás mögött a drasztikusan csökkenő állomány húzódik meg fő okként, a kényszervágásokra pedig az aszály következtében megdráguló takarmány miatt került sor, márpedig ezzel a magyar gazdáknak is szembe kellett nézniük. Várhatóan egy darabig kell is még, hiszen a hazai kukoricatermés csaknem felének kiesése még egy-másfél évig biztosan érezteti a hatását. Ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján a takarmányárak emelkedése nem feltétlenül csapódik le a húsárakban, vagy legalábbis nem ugyanolyan mértékben, vagyis valószínűleg tovább fog csökkenni a sertéshús amúgy sem túl rózsás helyzetben lévő jövedelmezősége. 

Egész pályás letámadás

Ne temessük azonban még születése előtt a sertésstratégiát, különösen mert egy valóban átfogó, következetes megközelítésnél évtizedek óta nem hiányzik jobban semmi az ágazatnak. A Magyar Közlönyben megjelenő határozat elég világosan leosztja a feladatokat, de ezekből legfeljebb a főbb irányokat lehet leszűrni, konkrétumokat nem. Javára legyen mondva, átfogó jellegben nincs hiány, több minisztérium együttes munkáját írja elő. Eszerint az agrártárca vezetőjének október 31-éig fel kell mérnie a hazai sertéságazat termelői és feldolgozói kapacitásait, valamint a külgazdaságért felelős miniszter bevonásával az év végéig fel kell mérnie a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket, az értékesítési csatornákat és azok fejlesztési lehetőségeit, új csatornák kialakításának lehetőségeit.

Ugyancsak október végéig az uniós előírások teljes körű figyelembevételével át kell tekintenie a vágóhídi húsminősítés szabályait és működését abból a szempontból, hogy hogyan lehet azt a minőségi magyar sertéshús érdekében továbbfejleszteni. Szintén október 31-éig kell elkészítenie a sertéságazati termelési és piaci információs rendszer fejlesztésének, működtetésének koncepcióját. Ugyanerre a határidőre - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős nemzetgazdasági miniszter bevonásával - az állattenyésztő vállalkozások finanszírozásának javítása érdekében meg kell vizsgálnia a hitelezés bővítéséhez szükséges új fedezetek bevonhatóságát.   

Az állattartók terheinek csökkentése érdekében a miniszter december 31-éig előterjesztést készít a kormánynak az európai uniós szabályozásnál szigorúbb vagy eljárásukat tekintve ésszerűtlen, állattartást érintő környezetvédelmi szabályok felülvizsgálatáról. A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter az agrárminiszter bevonásával - az őszi adótörvény-módosítások előkészítése során - vizsgálja meg, van-e lehetőség a termelői szövetkezések fejlődését ösztönző adózási szabályok megalkotására. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek október végéig át kell tekintenie a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett, a sertéstermékpályához kapcsolódó vállalkozásokat érintő egyedi hitelkonstrukciókat és szükség szerint javaslatot tesz fejlesztésükre, átalakításukra.

Rögzíti a határozat azt is, hogy tekintsék át és fejlesszék a „Minőségi Magyar Sertéshús" védjegyet és terméktanúsítási rendszert október 15-ig, valamint azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a biztonságos, jó minőségű magyar hústermékek iránti fogyasztói bizalom erősítése érdekében dolgozzon ki kiemelt közösségi marketingprogramot 2013. március 1-jéig. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet számára kiemelt szakmai programot készít az agrártárca vezetője a sertésgenetikai és takarmányozási kutatások területén, tenyésztési, termelési integrációs és kutatás-fejlesztési programot a hazai genetikai állományra, különös tekintettel a mangalicára és más magyar sertésfajtákra alapozott termékfejlesztésre, a belőlük készült termékek minőségbiztosítására és piacra jutására.

Boríthat az áfa

Könnyen lehet azonban, hogy mialatt a régi problémák kezelésének mikéntjére várunk, egy újat generál maga a kormány. A sertéságazatot érintő fordított áfa csiki-csuki aktuális állása szerint az Unió jóváhagyására vár az élősertésre és a félsertésre vonatkozóan. Korábban elvetették az ötletet a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) tiltakozása miatt, ám egy kormányülést követően mégis visszakerült az agrártárca napirendjére. A gabonaágazatban sikert arató fordított áfa kiterjesztését több szakmai szervezet is kérvényezte, a sertéságazat azonban nem. Az ok roppant egyszerű, utóbbiban nem ugyanaz az áfacsalási metodika érvényesül, mint gabona esetén. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint itt nem a lánckereskedelem a jellemző, viszont a termelőnek óriási finanszírozási problémát jelentene nettó áron értékesíteni a feldolgozó felé az árut, miközben ő áfásan fizet a takarmánytól kezdve mindenért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium erre reagálva magára vállalta annak feladatát, hogy az ilyen jellegű átmeneti likviditási problémákra megoldást keressen, ám a fordított áfa intézményéhez ragaszkodik, mivel ez is részét képezi a sertéságazatot talpra állítani hivatott intézkedés sorozatnak.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu