A McKinsey friss jelentése szerint a mezőgazdaság hatékonyságának növelésével vissza lehetne fogni a globális felmelegedés hatásait, írta meg a Reuters. A mezőgazdaság ugyanis napjainkban is a világ legnagyobb üveghatásúgáz-kibocsátója, amely a becslések szerint a következő húsz évben Föld teljes kibocsátásának 20%-át fogja adni. Ezeknek a kibocsátásoknak a nagy részét az a metán, ami a kérődzők emésztéséből és a rizsföldekből származik.

A kibocsátási szintek folyamatosan emelkednek, ahogy az emberiség egyre több élelmiszert termel, hogy képes legyen élelmezni a Föld egyre növekvő népességét. A környezetvédő csoportok folyamatosan arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy kevesebb marha- és bárányhúst egyenek, ami talán a legnagyobb mértékben csökkentené a kibocsátásokat, állítja a jelentés. Az élelmiszerpazarlás jelentős visszafogása és az erdőirtások mértékének csökkentése is segítene a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

De a mezőgazdaság is hatékonyabbá válhatna, az ágazatban megvan a lehetőség arra, hogy a mostani kibocsátásokhzo képest 4,6 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot juttasson a légkörbe 2050-re. Ez a 20%-a annak a csökkentésnek, amire szükség lenne ahhoz, hogy a globális felmelegedés évi 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. A jelentés kimondja, hogy a mezőgazdasági kibocsátás csökkentésében az első lépésnek annak kell lennie, hogy a lehető leghatékonyabbá váljon az élelmiszertermelés. Ez lényegében azt jelenti, hogy a teljes mezőgazdasági termelést át kell alakítani.

A McKinsey 25 intézkedést határozott meg, amelyek segítenének ennek a célkitűzésnek az elérésében. Ezek között szerepelt a jelenlegi fosszilis eredetű üzemanyagokkal operáló traktorok és kombájnok lecserélése olyanokra, amelyek teljesen kibocsátásmentesek, noha ez egyelőre még nem megoldható, lévén ilyen gépek még nem kaphatóak kereskedelmi forgalomban.

Szintén nagymértékben hozzájárulna a kibocsátások csökkentéséhez olyan haszonállatok létrehozása (a megfelelő genetikai tulajdonságok kiválogatásával és ezen állatok célzott tenyésztéssel) amelyek kevesebb metánt termelnek. A kérődző állatok, emésztésük során óriási mennyiségű metánt engednek a légkörbe, többet, mint bármely ország, Kínát kivéve. Évente mintegy 19,9 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a megváltozó földhasználat miatt, ebből az a metán, amit a szarvasmarhák és egyéb kérődző állatok termelnek, mintegy 8,3 milliárd tonnának felel meg, állítja a McKinsey jelentése. Arra már vannak módszerek, hogy a gazdák szarvasmarhánként 5-5%-kal csökkentsék a metánkibocsátást, például megfelelő táplálékkiegészítőkkel. De tesztelik már a szarvasmarhák számára készült böfimaszkot is, és kitenyésztették a világ első kis kibocsátású juhait is.

Hihetetlen! Ki nem találnád, miből készül a jövő szupertakarmánya

Cél a szarvasmarhák üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentése.

Itt a böfimaszk teheneknek: de miért van erre szükség?

Ez lehet a megoldás a klímaváltozásra?

Itt vannak a világ első kis metánkibocsátású juhai!

Takarékosabbak, környezetbarátabbak

Ez zseniális: csak hínárt esznek a világ legmenőbb juhai

Bevált a lassan kétszáz éves a diéta