1832-ben North Ronaldsay akkori lakosai egy kétméteres magasságú falat emeltek a sziget partjainál, amellyel elzárták a birkákat a sziget belső, füves legelőitől, ahol a szarvasmarhákat tartották, írta meg a BBC. Ennek következtében a North Ronaldsay birkái, az ember által háziasított első birkafélék talán legközelebbi leszármazottai, a jobbára terméketlen tengerpartokon voltak kénytelenek táplálékot keresni maguknak. North Ronaldsay juhállománya a világon egyedülálló módon kizárólag hínáron él, ezáltal a világ talán leginkább környezetkímélőbb módon tartott állatai.

A szigeten élők szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a juhok éheznének. Még sosem fordult elő olyan, hogy túl kevés lett volna a hínár, és takarmányozni kellett volna a juhokat. A hínárdiéta és a ridegtartás pedig kifejezetten az állatok előnyére vált: a sziget juhai jó húsban vannak, de csak három- vagy négyéves koruk után vágják le őket. Húsuk telt és ízletes, így nemcsak a helyi séfek dolgoznak vele előszeretettel, a legnagyobb londoni hotelek éttermeiben is különlegességnek számítanak. Amikor II. Erzsébet királynő a gyémántjubileumát ünnepelte, az ünnepi menüben a North Ronaldsay-i birkahús is helyet kapott.

A nyilvánvaló gazdaságosság mellett van még egy szempont, ami miatt a hínárféléknek nagy szerepe lehet a jövő állattartásában. Ez pedig a metánkibocsátás kérdése. Az már régóta ismert, hogy a kérődzők emésztési folyamatai során nagy mennyiségű metángáz keletkezik. Ezt a problémát jelenleg többen, többféleképpen próbálják megoldani. Az egyik ilyen kezdeményezés Új-Zélandhoz kötődik, ahol mérésekkel keresik a legkisebb kibocsátású juhokat, hogy aztán ezek adják a következő nemzedék törzsállományát, ami végül az emésztési folyamatok átalakulását hozza.

Itt vannak a világ első kis metánkibocsátású juhai!

Takarékosabbak, környezetbarátabbak

Ugyancsak Új-Zélandon dolgoznak egy új, hínáralapú tápanyag-kiegészítőn, amely az állatok üvegházhatású gázkibocsátását akár 80%-ban is visszafoghatja. Azt, hogy a hínárfélék jelenléte az állati táplálkozásban csökkenti a káros kibocsátásokat, már amerikai, ausztrál és új-zélandi kutatások is megerősítették. A szakértők szerint a megfelelő hínárfélék megtalálása után azok állati takarmányba való keverése lesz a következő nagy feladat. Az állatok ugyanis meglepően válogatósak tudnak lenni, és ha valami nem ízlik nekik, azt egyszerűen otthagyják. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a hínár olyan formában legyen jelen a jövő takarmányaiban, hogy azt mindenféleképpen megegyék az állatok.

Hihetetlen! Ki nem találnád, miből készül a jövő szupertakarmánya

Cél a szarvasmarhák üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentése.