Sötét felhők gyülekeznek: nehéz idők jöhetnek a magyar sertéstartókra
A nemzeti sertésstratégia célkitűzéseinek még a közelében sincs az ágazat.
A nemzeti sertésstratégia célkitűzéseinek még a közelében sincs az ágazat.
Az agrártárca sikeresnek ítéli a sertésstratégiát, ám a számok nem túl jók.
Az áfacsökkentés hatásait a fogyasztók és a termelők is tapasztalják.
Ez történik, ha van stratégia.
Ambiciózusabb célok kellenének a sertésszektorban az önellátás helyett.
Kell hozzá egy óriásvágóhíd.
Messze nem versenyképes a magyar munkabér és nem hat a sertésstratégia.
Még mindig vészesen kevés a sertés Magyarországon.

Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.