Dupla vagy semmi

Agrárszektor
Miközben világszerte zajlanak az aszály következtében égbeszökő takarmányárak miatti kényszervágások, hazánkban az állomány megduplázását célozza meg a pár hete elfogadott sertésstratégia. A két és félmilliárdos többlettámogatásról szóló bejelentést árnyalja a fordított áfa bevezetésének szándéka, mely az ágazat szereplői szerint az utolsó szög lehet a tenyésztők és közvetve a húsipar koporsójába.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

A sertéságazat problémái nem új keletűek, és ami azt illeti a teljes hazai agráriumot nézve nem is különösebben egyediek. Ha a teljes vertikum termelési költségeit és jövedelmét nézzük, akkor továbbra is azt látjuk, hogy míg előbbi legnagyobb részét a termelő és a feldolgozó viseli, addig utóbbi túlnyomó hányada a kerekedőnél csapódik le, az esetleges profitot pedig csak ritkán sikerül visszaforgatni, többnyire az idei aszályhoz hasonló előre nem tervezhető események tüntetik el. A szükséges fejlesztések önerő hiányában elmaradnak, a versenyképesség fokozatosan csökken, a kistermelői réteg pedig egyre gyorsuló ütemben tűnik el. A feldolgozók helyzete részben emiatt ugyancsak kiszámíthatatlanná válik, hosszú távú szerződések híján bizonytalan a vágóalapanyag beszerzése, a kapacitások nincsenek kihasználva, és a technológiai színvonal is elmarad a szükségestől, egyre keresettebbé válik köreikben az import alapanyag még tovább lökve ezzel a leejtőn a termelőket. Nem segít a helyzeten a magyar gazdaság állandó rákfenéje, azaz a tőkehiány sem, mely fokozottan jelen van az ágazatban. A hosszú fizetési határidők pedig könnyen odavezethetnek, hogy egyszerűen nincs miből tovább fizetni, valószínűleg likviditási problémák okozták nemrégiben a kapuvári húsgyár leállását is, azelőtt pedig a Gyulai Húskombinát került csődközeli helyzetbe. 

abár eddig csak a jéghegy csúcsát karcolgattuk, az már ennyiből is kitűnik, hogy mindent átfogó, nagyon körültekintő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. Kissé kijjebb tekintve az időzítés sem feltétlenül a legjobb. A közeljövőben ugyan a kereslet növekedése, az ár növekedése várható, ami első hallásra valóban olyan környezetet teremt, aminek lehetőségével - ha módunk van rá - élni kell. Azonban a drágulás mögött a drasztikusan csökkenő állomány húzódik meg fő okként, a kényszervágásokra pedig az aszály következtében megdráguló takarmány miatt került sor, márpedig ezzel a magyar gazdáknak is szembe kellett nézniük. Várhatóan egy darabig kell is még, hiszen a hazai kukoricatermés csaknem felének kiesése még egy-másfél évig biztosan érezteti a hatását. Ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján a takarmányárak emelkedése nem feltétlenül csapódik le a húsárakban, vagy legalábbis nem ugyanolyan mértékben, vagyis valószínűleg tovább fog csökkenni a sertéshús amúgy sem túl rózsás helyzetben lévő jövedelmezősége. 

Egész pályás letámadás

Ne temessük azonban még születése előtt a sertésstratégiát, különösen mert egy valóban átfogó, következetes megközelítésnél évtizedek óta nem hiányzik jobban semmi az ágazatnak. A Magyar Közlönyben megjelenő határozat elég világosan leosztja a feladatokat, de ezekből legfeljebb a főbb irányokat lehet leszűrni, konkrétumokat nem. Javára legyen mondva, átfogó jellegben nincs hiány, több minisztérium együttes munkáját írja elő. Eszerint az agrártárca vezetőjének október 31-éig fel kell mérnie a hazai sertéságazat termelői és feldolgozói kapacitásait, valamint a külgazdaságért felelős miniszter bevonásával az év végéig fel kell mérnie a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket, az értékesítési csatornákat és azok fejlesztési lehetőségeit, új csatornák kialakításának lehetőségeit.

Ugyancsak október végéig az uniós előírások teljes körű figyelembevételével át kell tekintenie a vágóhídi húsminősítés szabályait és működését abból a szempontból, hogy hogyan lehet azt a minőségi magyar sertéshús érdekében továbbfejleszteni. Szintén október 31-éig kell elkészítenie a sertéságazati termelési és piaci információs rendszer fejlesztésének, működtetésének koncepcióját. Ugyanerre a határidőre - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős nemzetgazdasági miniszter bevonásával - az állattenyésztő vállalkozások finanszírozásának javítása érdekében meg kell vizsgálnia a hitelezés bővítéséhez szükséges új fedezetek bevonhatóságát.   

Az állattartók terheinek csökkentése érdekében a miniszter december 31-éig előterjesztést készít a kormánynak az európai uniós szabályozásnál szigorúbb vagy eljárásukat tekintve ésszerűtlen, állattartást érintő környezetvédelmi szabályok felülvizsgálatáról. A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy az adópolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszter az agrárminiszter bevonásával - az őszi adótörvény-módosítások előkészítése során - vizsgálja meg, van-e lehetőség a termelői szövetkezések fejlődését ösztönző adózási szabályok megalkotására. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek október végéig át kell tekintenie a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett, a sertéstermékpályához kapcsolódó vállalkozásokat érintő egyedi hitelkonstrukciókat és szükség szerint javaslatot tesz fejlesztésükre, átalakításukra.

Rögzíti a határozat azt is, hogy tekintsék át és fejlesszék a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegyet és terméktanúsítási rendszert október 15-ig, valamint azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a biztonságos, jó minőségű magyar hústermékek iránti fogyasztói bizalom erősítése érdekében dolgozzon ki kiemelt közösségi marketingprogramot 2013. március 1-jéig. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet számára kiemelt szakmai programot készít az agrártárca vezetője a sertésgenetikai és takarmányozási kutatások területén, tenyésztési, termelési integrációs és kutatás-fejlesztési programot a hazai genetikai állományra, különös tekintettel a mangalicára és más magyar sertésfajtákra alapozott termékfejlesztésre, a belőlük készült termékek minőségbiztosítására és piacra jutására.

Boríthat az áfa

Könnyen lehet azonban, hogy mialatt a régi problémák kezelésének mikéntjére várunk, egy újat generál maga a kormány. A sertéságazatot érintő fordított áfa csiki-csuki aktuális állása szerint az Unió jóváhagyására vár az élősertésre és a félsertésre vonatkozóan. Korábban elvetették az ötletet a Magyar Sertéstartók Szövetségének (MSSZ) tiltakozása miatt, ám egy kormányülést követően mégis visszakerült az agrártárca napirendjére. A gabonaágazatban sikert arató fordított áfa kiterjesztését több szakmai szervezet is kérvényezte, a sertéságazat azonban nem. Az ok roppant egyszerű, utóbbiban nem ugyanaz az áfacsalási metodika érvényesül, mint gabona esetén. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint itt nem a lánckereskedelem a jellemző, viszont a termelőnek óriási finanszírozási problémát jelentene nettó áron értékesíteni a feldolgozó felé az árut, miközben ő áfásan fizet a takarmánytól kezdve mindenért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium erre reagálva magára vállalta annak feladatát, hogy az ilyen jellegű átmeneti likviditási problémákra megoldást keressen, ám a fordított áfa intézményéhez ragaszkodik, mivel ez is részét képezi a sertéságazatot talpra állítani hivatott intézkedés sorozatnak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. október 10. 17:31