Az államtitkár a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által a takarmányozás témájáról rendezett fórumon közölte: az unióban az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben 43 százalék körüli, míg Magyarországon a 2006-11-es évek átlagát tekintve 37 százalék volt. Tavaly az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 32 százalékát adta.

Ez már-már kritikus szint, amin változtatni kíván a szaktárca, ezért dolgozták ki többek között a sertésstratégiát, amelynek megvalósításával meg akarják duplázni az állatok számát - mondta az államtitkár. A program elindításához mintegy 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Czerván György emlékeztetett: ez év közepén a KSH adatai szerint 2,9 millió sertést tartottak az országban. Az állatszám 2002-ben még meghaladta az 5 milliót. Az államtitkár megjegyezte: az nem tudható pontosan, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai milyen mértékben tartalmazzák a - 30-40 százalékra becsült - feketegazdaságban tartott sertések számát.

Az államtitkár szerint a VHT által felvetett takarmányozási téma azért időszerű, mert az állattartás költségeinek 70 százalékát a takarmányköltségek teszik ki. A takarmányárak emelkedése miatt pedig az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók nehéz helyzetbe kerültek. Ezen az agrárkormányzat az uniókonform támogatásokkal és hitellehetőségek biztosításával kíván segíteni. Menczel Lászlóné, a VHT titkára arról beszélt az MTI-nek, hogy a takarmányárak az utóbbi időben 30 százalék körüli mértékben nőtte, s ezt a költségnövekedést az állattartók már nem tudják kigazdálkodni.

Ezért is kerültek előtérbe az alternatív takarmányozási lehetőségek. A kukorica felhasználást csökkenteni lehet például árpával, takarmánybúzával, de ipari melléktermék - a bioetanol előállítása során keletkező DDGS - felhasználásával is - mondta a VHT titkára.