Fazekas Sándor emlékeztetett rá, hogy a sertésállomány az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent, a termelés a belső fogyasztáshoz sem elegendő, Magyarország importra szorul. 2012 júniusában a statisztikai adatok szerint a sertések száma 2,9 millió darab volt Magyarországon, míg 2002 júniusában még ötmillió. Ugyanakkor a világon évente 2 százalékos keresletnövekedés várható 2020-ig - tette hozzá. Kijelentette: a szakértelemre és tudásra alapozott ágazati program megvalósításához adottak a feltételek, a kormány a sertéságazat szereplői mellé állt, elfogadta a rövid, közép távú fejlesztésről szóló stratégiát.

A miniszter fontosnak nevezte többek között a feketegazdaság kifehérítését, új exportpiacok feltárást és a meglévők bővítését, a sertéstermelés előfinanszírozási feltételeinek a megteremtését, az élelmiszeripari hulladékok hatékonyabb felhasználását a takarmányozásban, az ágazati szereplők integrációs együttműködését, a vágóhidak és a helyi vágó pontok kapacitásainak az összehangolását, erős szaktanácsadói rendszer kiépítését és a Nyugat-Európából importált vágóhídi nyesedék hús-import mérséklődését. A miniszter kiemelte a 2013-as költségvetési tervezetben a sertéságazat támogatására 2,6 milliárd forint keretösszeget különítettek el, aminek segítségével több mint háromszáz program valósulhat meg az ágazatban.

Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke azt mondta: Magyarország éves szinten képes hatmillió darab sertést előállítani kiváló minőségben, versenyképes áron, döntően hazai sertésfajtákra alapozva. Szerinte nem szabad olcsó tömegáru termelésére berendezkedni, mert a versenytársak ezeket a rendszereket óriási tőkebefektetésekből már kiépítették.
Alapjaiban kell átépíteni a sertéságazat szerkezetét, alapozva a magyar sertéstartás hagyományira, a kiváló hazai törzstenyészetekre és arra a kutató munkára, ahol értékes, egyedülálló tudás halmozódott fel évtizedek alatt.