Gyuricza Csaba: A magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben

agrarszektor.hu
2019. december 4-5-én a siófoki Azúr Hotelben rendeztük meg a Portfolio Agrárszektor 2019 Konferenciát, amelynek az első szekciója a magyar agrárium aktuális helyzetével, kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt, egyúttal ismertetett egy hatpontos programot, amely az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen lépéseket tartalmazza.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség - mondta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián.

Gyuricza Csaba előadásában arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak az utóbbi időben globálisan olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint legutoljára az ipari forradalom idején. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban növekedési pályára állt, ugyanis csaknem 1000 milliárd forinttal nőtt a kibocsátás. Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárgazdaságává vált a magyar, de ha tartani akarjuk ezt a dinamizmust, akkor alkalmazkodnunk kell a korszak kihívásaihoz, mint például a termőföld- és ivóvízcsökkenés, a klímaváltozás és a népességnövekedés.

A NAIK főigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy a sikerek mellett a realitásokról is beszélni kell. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarország sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben, mondta Gyuricza Csaba. Az előadásban elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít.

Az, hogy 25-30 millió embernek tudnánk élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás

- mondta Gyuricza Csaba.

A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani. Gyuricza Csaba úgy látja, hogy ha fejlődni akarunk, hat átfogó területen van szükség radikális előrelépésre:

  • 1. Agrárkutatás, innováció, szakoktatás, felsőoktatás: Magyarországon az ágazatban dolgozóknak csupán 4%-a rendelkezik szakirányú, felsőfokú végzettséggel, és további 7%-nak van szakirányú középfokú végzettség, és az agrárkutatásokra is nagyon keveset költünk.
  • 2. Megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása: Gyuricza Csaba szerint a sokat emlegetett öntözésfejlesztésre legalább százmilliárd forintot kellene szánnunk, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol csak a szárazgazdálkodásnak van realitása. A jövőben az öntözés mellett talajban levő nedvesség tényleges hasznosítása lehet még megoldás.
  • 3. Precíziós gazdálkodás: A precíziós gazdálkodás az a pont, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ez ugyanis az a szegmens, ami válasz lehet a "fenntarthatóság vagy versenyképesség?" dilemmájára.
  • 4. Horizontális és vertikális integráció erősítése: Nemcsak a mezőgazdaságot, de a ráépülő, kiegészítő ágazatokat is fejleszteni kell. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy amíg exportőrök vagyunk, addig bőven van mit tenni ezen a területen.
  • 5. Méretgazdaságosság kérdése: Azt nehéz vitatni, hogy az esetek 80%-ában a nagyobb, versenyképesebb birtokok jövedelmezőek. Gyuricza Csaba figyelmeztetett, hogy a nosztalgia-gazdálkodás korszaka a végéhez közeledik, vagy birtokkoncentrációra, vagy - annak alternatívájaként - gazdaösszefogásra és integrációra van szükség, ha fejlődni akarunk.
  • 6. Helyi lehetőségek fejlesztése: A mezőgazdaság népszerűsítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a lokális együttműködési lehetőségek feltérképezése és erősítése.

Gyuricza Csaba előadását azzal zárta, hogy ha erre a hat pontra megfelelő választ adunk, azzal kimozdíthatjuk a magyar mezőgazdaságot a jelenlegi holtpontjáról, és újra dinamikusan növekedő pályára állíthatjuk.

A múltból merítve, a jelent megélve, a jövőt építve leszünk képesek ezt az ágazatot megtartani

- ezekkel a szavakkal zárta előadását Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

A Portfolio Agrárszektor Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?