Ez lehet a magyar agrárium versenyképességének kulcsa: ideje lépni

Ez lehet a magyar agrárium versenyképességének kulcsa: ideje lépni

agrarszektor.hu
A magyar mezőgazdaságban koncentráció helyett integrációra lenne szükség, akár vertikálisan, akár horizontálisan - mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember a magyar agrárium helyzetét elemezve feltárta a rendszer gyenge pontjait, és javaslatot is tett azok kijavítására, valamint összeszedte, mely szempontokat kell figyelembe venni a következő évek során, ha növelni akarjuk a mezőgazdaság versenyképességét.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Három kulcsfogalom van, ami meghatározza a jelent és a jövőt: a fenntarthatóság, a jövedelmezőség és az önrendelkezés képessége. Erről Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszélt a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember elmondta, hogy a fenntarthatóság a Közös Agrárpolitikát is meghatározza, hiszen miközben egyre nő a Föld népessége, a növénytermesztésre alkalmas földterületeket egyre csökkennek. Vagyis egyre kisebb területen egyre több élelmiszert megtermelnünk. Ezzel kapcsolatban viszont elmondható, hogy a magyar agrárium határozottan növekvő pályán áll, 10 év alatt ugyanis mintegy 1000 milliárd euróval nőtt a kibocsátás, de ha ezt őrizni, illetve fokozni akarjuk, akkor alkalmazkodni kell a globális kihívásokhoz. A gond csak az, hogy amíg a világ mezőgazdasága a '80-as évektől kezdve 80%-kal nőtt, a magyar mezőgazdaság 30%-kal csökkent, és még most sem értük el az Európai Unió átlagát. A probléma az, hogy az elmúlt 7 évben sem sikerült ebből a hátrányból lefaragni. Gyuricza Csaba szerint Ausztriához és Hollandiához képest Magyarországon az egy hektárra vetített kibocsátás 25%-kal csökkent. A szakember követendő példaként hozta fel a lengyeleket, akik nálunk rosszabb helyzetből indultak, mostanra viszont már megelőztek minket és nagyon nyomulnak nemzetközi szinten is.

A jövedelmezőséggel kapcsolatban a MATE rektora kifejtette, hogy az agrobiznisz, a felvevőágazatok súlya a bruttó nemzeti össztermék 150%-át is elérheti, Magyarországon viszont a 100%-ot se éri el, így ezen is javítani kellene. Az önrendelkezéssel kapcsolatban pedig Gyuricza Csaba elmagyarázta, hogy ez azt jelenti, hogy a nép maga dönthessen az őt érintő kérdésekről. A termőföldek, a vizek és élelmiszerek kérdése mind-mind az önrendelkezése hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, hogy a békeidő elkényelmesítette az embereket, és előbb a világjárvány, majd most az orosz-ukrán háború mindenkit ráébresztett a valóságra.

A következő időkben az az ország nézhet bizakodva a jövőbe, amelyik képes megerősíteni ezt az önrendelkezését

- jelentette ki Gyuricza Csaba.

Magyarország helyzetét elemezve a szakember kiemelte, hogy hazánk kiváló adottságokkal, magas támogatási szinttel, alacsony önrendelkezéssel és alacsony hatékonysággal rendelkezik. Gyuricza Csaba szerint ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége növekedjen, három szempontot kell szem előtt tartani: a fejlesztési forrásokat termékpályák szerint kellene priorizálni, a korszerűsítést átgondoltan kell végezni, a klímaváltozást pedig komolyan kell venni. A szakember szerint az ágazatoknál és a termékpályáknál egy fejlesztési prioritási sorrendet kellene felállítani, hogy ne az legyen, hogy mindenki kap egy keveset, de érdemi változás ne történjen. Gyuricza Csaba szerint a komplex vízhasználat terén is van még hova fejlődni, bizonyos ágazatoknál pedig oda kell figyelni a specializálódásra is. A baromfi-, a sertés-, a tej- és a takarmányozási ágazat kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon, míg a zöldség- és gyümölcspálya teljes rendszerét át- és ki kellene alakítani. A korszerűsítés kapcsán a MATE rektora elmondta, hogy a méretgazdaságosság felső határa egyre növekszik, a koncentráció helyett viszont integrációra lenne szükség, akár vertikálisan, akár horizontálisan.

A cél az, hogy Magyarország 20 millió ember számára élelmet tudjon biztosítani, és a kibocsátás elérje az EU15 szintjét. Ehhez azt kell megtalálni, kik azok az agrárgazdasági szereplők, akikre hosszútávon lehet és kell is számítani, és kik azok , akik 10-15 év múlva az élelmiszer-gazdaság bajnokai tudnak majd lenni

- mondta Gyuricza Csaba.

A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?