2020. február 17. hétfő Donát

Hírek - Agrárpénzek

Kiderült: ezért versenyképesebbek a nyugat-európai gazdaságok a magyarnál

Teltházas volt az Agrárközösség-NAIK Roadshow Kalocsán és Hódmezővásárhelyen. Több száz gazda részvételével tartotta meg az Agrárközösség és a NAIK rendezvényeit február 10-én és 11-én.
 
 

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy olyan globális változások elején vagyunk, amikhez tudatosan alkalmazkodnunk kell. Éppen azért óriási a felelőssége annak, aki az agrárkutatással és innovációval foglalkozik, a jövő technológiáit segíti kidolgozni és fejleszteni, ugyanis még soha nem volt akkora szükség a friss, új tudásra, soha nem volt akkora jelentősége az új ismereteknek, a versenyképességnek a fenntarthatóság növelésében, mint napjainkban.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Rengeteg új kihívással kell szembesülniük a kutatóknak és a gazdáknak egyaránt, amelyek felett nem szabad elsiklani. Ha csak a klímaváltozást nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok az ismeretek, amelyek korábban alap szakmai tudásnak minősültek, azok egyszerűen elavulnak, értéktelenné válnak, és ha erre nem reagálunk folyamatosan innovációkkal, akkor könnyen lemaradunk. Az új ismeretek az agráriumban is nagyon hamar kicserélődnek, eddig erre általában öt-hat évet lehetett számolni. Ám ez mára lerövidült, bizonyos területeken már az a 2-3 éves tudás is elavulttá válik, ami jelenleg korszerűnek számít. Amikor egy új növényfajtát nemesítünk ki, akkor az egy szántóföldi növény esetében 8-10 évet vesz igénybe, egy szőlőfajtánál 25-30 év is lehet, de sajnos már nincs ennyi idő erre. Ugyanis mire létrejön az új fajta, technológia, az már elavulttá válhat, mert a klíma ettől sokkal gyorsabban változik. Akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon dolgozik egy gazdálkodó, arra kell
készülnie, hogy támogatás nélküli környezetben is próbáljon életképes lenni.

Ez egy olyan feladat és olyan kihívás, amely sokkal könnyebb a nyugat-európai társaknak, mondta Dr. Gyuricza Csaba. A főigazgató szerint a nyugat-európai gazdatársak sokkal rosszabb termőterületen érnek el nagyobb hozamokat, ami azt jelenti, hogy mi úgy termelünk, hogy egységnyi területről a nyugat-európai társak által megtermelt javaknak csak több mint a felét tudjuk betakarítani. Ez nem egy jó arány, innen csak felfelé lehet elmozdulni, akkor is, ha az elmúlt években kifejezetten imponálóan növekedett a magyar gazdaság és az agrárium. A főigazgató szerint ennek egyik oka, hogy hazánkban még mindig idegenkedünk az integrációtól, az összefogástól. A nyugat-európai kis és közepes gazdaságoknál teljesen természetes, hogy együttműködnek, gazdaközösségeket alkotnak, közösen művelik a területet és közösen értékesítenek, közösen vásárolnak, használnak gépeket. Mi ettől idegenkedünk, ami sajnos alapvetően versenyhátrányt jelent számunkra, szögezte le Gyuricza Csaba. Abban is előrébb kell jutnunk, hogy hiába vannak nagyon jó technológiai fejlesztéseink, kutatási, innovációs eredményeink, ha a napi gyakorlatba ezek nehezen mennek át. A magyar gazdák fogékonysága sajnos nem mindig elegendő ahhoz, hogy az innovatív technológiákat alkalmazzák. Ennek tudható be többek között az, hogy jobb éghajlati és talaj adottságok mellett alacsonyabb termésátlagokat érünk el akár búzából, akár kukoricából. Búzából nekünk nem 5 tonnás átlagokat kellene produkálni.

Gyuricza Csaba (Forrás: KALOhírek / Zsiga Ferenc)

Hazánkban nagyon sokszínű a gazdálkodás, ami különbséget jelent a technológiai fejlettség színvonalában is. A háttér elsősorban a kis és közepes vállalkozásoknál hiányzik, a nagygazdaságokhoz képest. Ahhoz, hogy a vidéki életforma, a vidéki élet fennmaradjon, elkerülhetetlen a kis- és közepes gazdaságok jelenléte, de ehhez az integrációs képességet erősíteni kell. Integráció vagy koncentráció, nagyon leegyszerűsítve ez a kérdés a magyar gazdaság számára, mert tetszik, nem tetszik, az elmúlt években a folyamat a koncentráció irányába mutat. Elgondolkodtató lehet a politika számára is, hogy a 300 hektár fölötti egyéni gazdaságok aránya az elmúlt 20 évben 300%-kal nőtt, ugyanez a társas vállalkozások esetében 60%-os növekedést mutat. Hozzájárul ehhez az is, hogy a méretgazdaság alsó határa is növekszik, ami globális folyamat. Egyre nagyobb területre van szükség ahhoz, hogy gazdaságosan, versenyképesen lehessen termelni. Marad tehát megoldásként az integráció, az összefogás erősítése, amiben mi még gyengén állunk, de készül az integrációs törvény. Ez azonban nem jelent majd csodát, csak a keretfeltételeket adja meg. Amiben még fejlődnünk kell, az a szaktanácsadás és a szaktudás folyamatos, rutinszerű, professzionális átadása a gazdálkodók részére, mert senki nem lehet egyszerre minden tudás birtokában, nagyon fontos feladat lesz a jövőben, hogy könnyíteni kell a változások követését a termelők felé, zárta előadását a főigazgató.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu