A fogyasztókra kell bízni azt a döntést, hogy GMO-s élelmiszert akarnak-e enni, vagy sem - szögezte le a parlamenti mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén Font Sándor, a testület fideszes elnöke. Szerinte azonban a mai uniós jelölési előírások mellett a vásárlóknak sok esetben nincs esélyük arra, hogy tájékozódjanak a GMO-s összetevőkről. Így például a tömlős töltelékáruknál, a parizereknél vagy a virsliknél szinte lehetetlen megnézni, hogy azok tartalmaznak-e GMO-s szóját. Az információkat "mikrobetűkkel" a tömlőre írják rá, de "azt szépen felszeletelik egymilliméteresre az eladóhelyeken, tehát a fogyasztók soha az életében meg nem tudják, miről van szó" - fogalmazott Font Sándor.

Az elnök szerint a mai helyzeten úgy lehetne változtatni, hogy az üzletekben elkülönített polcokra kellene helyezni a GMO-s, illetve a nem GMO-s élelmiszereket. Emellett pedig nagy táblákkal meg kellene jelölni, hogy GMO-s, vagy nem GMO-s termékek találhatók a polcokon. Szerinte nem kétséges, hogy ez esetben a fogyasztók a nem GMO-s árukat választanák, és az élelmiszer-termelőket is arra ösztönözné, hogy ne használjanak adalékanyagként GMO-s alapanyagokat.

Nagy István agrárminiszter miniszterjelölti meghallgatásán egyetértett a "polcrendszeres" elképzeléssel, mivel szerinte az olyan piacra jutási eszköz lehet, amelyet érdemes megfontolni. Ugyanakkor az elsődleges cél, hogy nálunk GMO-mentes takarmányozást lehessen biztosítani a haszonállatok számára, és azután jöhetnek azok a "finomhangolások", amelyek a feldolgozott élelmiszer végforgalmazásához szükségesek - fogalmazott.

Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a miniszter engedékenyebb álláspontot képviselt az úgynevezett precíziós növénynemesítési eljárásokkal kapcsolatban. Szerinte ezek nem tekinthetők GMO-s beavatkozásoknak, mivel a természethez hasonlóan egy-egy élőlényen belül idéznek elő változásokat. Az ilyen növénynemesítési lejárásokat - tette hozzá Nagy István - támogatni kell, mivel jelentősen felgyorsíthatják azokat a mutációs folyamatokat, amelyek a természetben akár százmillió év alatt mennek végbe.