A XXI. századnak megvannak azok a biotechnológiai eszközei, amelyek felgyorsítják azt a folyamatot, amely a természetben önmagától, emberi beavatkozás nélkül is végbemehetne, de sokszor csak "tíz-húsz-százmillió" év alatt - hangsúlyozta közelmúltbeli parlamenti bizottsági meghallgatásán Nagy István agrárminiszter. Szerinte az új eljárások nem génmódosításnak, hanem precíziós nemesítésnek számítanak, és ezeket támogatni kell.

GMO-nak az tekinthető, amikor egy élőlényből származó genetikai állományt átviszünk egy másik élőlénybe - állapította meg Nagy István, aki szerint ezt továbbra is határozottan el kell utasítani, mert "új élőlényt teremtünk, így átvesszük a szerepet a Jóistentől". Ha viszont - tette hozzá - egy adott élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat, az nem génmódosítás, hanem precíziós növénynemesítés, amellyel felgyorsíthatók a természetben egyébként is végbemenő mutációs folyamatok.

A precíziós eljárások a magyar növénynemesítést újra a világ élvonalába emelhetik - fogalmazott Nagy István. Emellett olyan erőforrást biztosíthatnak, amellyel a jövő kihívásaira és a klimatikus válságra megfelelő válaszokat lehet adni - szögezte le.

Nagy István a bizottsági ülésen is utalt arra, hogy álláspontja vitákat válthat ki. Kormánypárti körökben is több olyan vélemény fogalmazódik meg ugyanis, amely szerint a precíziós, genomszerkesztési eljárásokat is GMO-s beavatkozásoknak kell tekinteni, ezért azok mezőgazdasági alkalmazását tiltani kell. Biotechnológiai-tudományos berkekben viszont egyöntetűen arra az álláspontra helyezkednek, hogy a precíziós növénynemesítési technikák nem minősülnek génmódosításnak, ezért kitörést jelenthetnek a GMO-k miatt kialakult magyarországi patthelyzetből. Nemrég hasonló álláspontot foglalt el a Magyar Tudományos Akadémia is.