2018. június 18. hétfő Arnold, Levente

Hírek - Élelmiszer

A genomszerkesztés nem GMO az akadémia szerint

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, az orvosi és az agrárosztály - készített az úgynevezett genomszerkesztésről. Az MTA szerint a genomszerkesztés, mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Ugyanakkor az uniós és a magyar szabályozás egyelőre nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A genomszerkesztés napjaink egyik legfontosabb tudományos módszere, amely a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyithat – állapította meg az MTA. Az akadémia szerint társadalmi vitára, illetve tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól.

Az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A genomszerkesztés olyan módszert jelent, amellyel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban lehet módosítani az élőlények genetikai állományát (genomját).

Innovációs hátrányt jelenthet

A genomszerkesztésnél minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel – hangsúlyozza az MTA. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. Az MTA szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, amelyben a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó, ésszerűbb szabályozást sürgetnek. Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt ebben a témában.

Csökkenthetők a kockázatok

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés, mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok létrehozásától. A genomszerkesztésnél lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. Genomszerkesztéskor a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát.

Tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása - véli az MTA. A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek az akadémia szerint máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu