Durva, hány millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket

Durva, hány millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket

agrarszektor.hu
A genetikailag módosított (GM) növények a mai napig megosztó témának számítanak, a világon 27 országban termesztik őket. 2022-ben a GM-növények vetésterülete összesen 202,2 millió hektár volt, a legnagyobb területen, több mint 70 millió hektáron, az Amerikai Egyesült Államokban termesztették őket.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A világon 27 országban termesztenek genetikailag módosított (GM) növényeket. 2022-ben ezen növények vetésterülete összesen 202,2 millió hektár volt. A legnagyobb mennyiségben az Amerikai Egyesült Államokban termesztettek GM-növényeket 2022-ben, 74,7 millió hektáron. Második helyen Brazília áll 63,2 millió hektáros vetésterülettel, őket követi Argentína 23,5 millió hektárral, a negyedik helyen India áll 12,4 hektárral, az ötödik pedig Kanada volt 2022-ben 11,3 millió hektáros vetésterülettel. A 10-es listán szerepel még Paraguay, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Pakisztán és Ausztrália. Érdekesség, hogy ezeken az országokon kívül a többi országban összesen mindössze 4,2 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ahogy 2023 decemberében az Agrárszektor Konferencián elhangzott, érdemes mindenekelőtt tisztázni, mit jelentenek az olyan fogalmak, mint a GMO, a génkezelés, a genomszerkesztés, illetve a precíziós nemesítés. Erről tartott előadást Palkovics László, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyetemi tanára, aki kiemelte, nem igaz az az alaptézis, amely az Alaptörvényből is következik, hogy a GMO felhasználása káros lenne az egészségre. A világon egyetlen ország van, ahol a GMO kérdése bekerült az alkotmány szintjére, ez Magyarország. Szerinte ezt a döntést revidiálni kellene az új technológiák fényében.

Bár az uniós szabályozás a tagállamokra bízza, hogy teret engednének-e a genetikailag módosított fajtáknak, mára már mindenki evett GMO-terméket, szóját. Enni tehát lehet, jelölni kell, de termeszteni nem lehet

- foglalta össze a helyzetet az előadó. 2018-ban az Európai Unió a GMO-szabályozás alá sorolta az új géntechnológiákat is, ám több tanulmány is arra jutott, hogy a két területet el kell választani egymástól. A CRISPCas9 technológiát valójában a baktériumok találták ki a vírusok ellen, tehát a természetben előforduló módszerről van szó - hangzott el. A megoldással ugyanakkor rezisztenssé lehet tenni a növényeket a betegségekkel szemben.

A génszerkesztés elsősorban abban különbözik a GMO-technológiáktól, hogy nem tesznek idegen géneket az organizmusokba, hanem a meglévőket változtatják meg

- mondta el az egyetemi tanár.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 23. 06:02