Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A világon 27 országban termesztenek genetikailag módosított (GM) növényeket. 2022-ben ezen növények vetésterülete összesen 202,2 millió hektár volt. A legnagyobb mennyiségben az Amerikai Egyesült Államokban termesztettek GM-növényeket 2022-ben, 74,7 millió hektáron. Második helyen Brazília áll 63,2 millió hektáros vetésterülettel, őket követi Argentína 23,5 millió hektárral, a negyedik helyen India áll 12,4 hektárral, az ötödik pedig Kanada volt 2022-ben 11,3 millió hektáros vetésterülettel. A 10-es listán szerepel még Paraguay, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Pakisztán és Ausztrália. Érdekesség, hogy ezeken az országokon kívül a többi országban összesen mindössze 4,2 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket.
A génszerkesztés megoldást hozhat a klímaváltozásra is?
Ahogy 2023 decemberében az Agrárszektor Konferencián elhangzott, érdemes mindenekelőtt tisztázni, mit jelentenek az olyan fogalmak, mint a GMO, a génkezelés, a genomszerkesztés, illetve a precíziós nemesítés. Erről tartott előadást Palkovics László, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyetemi tanára, aki kiemelte, nem igaz az az alaptézis, amely az Alaptörvényből is következik, hogy a GMO felhasználása káros lenne az egészségre. A világon egyetlen ország van, ahol a GMO kérdése bekerült az alkotmány szintjére, ez Magyarország. Szerinte ezt a döntést revidiálni kellene az új technológiák fényében.
Bár az uniós szabályozás a tagállamokra bízza, hogy teret engednének-e a genetikailag módosított fajtáknak, mára már mindenki evett GMO-terméket, szóját. Enni tehát lehet, jelölni kell, de termeszteni nem lehet
- foglalta össze a helyzetet az előadó. 2018-ban az Európai Unió a GMO-szabályozás alá sorolta az új géntechnológiákat is, ám több tanulmány is arra jutott, hogy a két területet el kell választani egymástól. A CRISPCas9 technológiát valójában a baktériumok találták ki a vírusok ellen, tehát a természetben előforduló módszerről van szó - hangzott el. A megoldással ugyanakkor rezisztenssé lehet tenni a növényeket a betegségekkel szemben.
A génszerkesztés elsősorban abban különbözik a GMO-technológiáktól, hogy nem tesznek idegen géneket az organizmusokba, hanem a meglévőket változtatják meg
- mondta el az egyetemi tanár.
