2020. december 3. csütörtök Ferenc, Olívia

Hírek - Agrárpénzek

Megszólalt a szakember: ez lehet a megoldás a magyar agrárium problémáira

A magyar agrárium egyre több olyan problémával néz szembe, amely megoldható a technológia segítségével. Az innovációk létrehozásának és elterjesztésének támogatásával a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tech-inkubátorprogramot indított, melynek célja gyakorlati problémák megoldása gyakorlati technológiák segítségével.
 
 

Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a magyar agráriumnak? Milyen változásokra van szüksége az ágazatnak, és milyen, valóban működőképes megoldások léteznek? Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgetett a Portfolio.

Milyen céllal hívta életre az agrárkamara a NAK TechLab inkubátorprogramot?

Az új technológiák széles körben elterjedését, az agrárium szereplőivel való megismertetését a kamara folyamatosan segíti. Ezen technológiák fejlesztése is kiemelt fontossággal bír.

A szektor egyre több kihívással néz szembe, így például az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó gazdálkodási nehézségekkel vagy a generációváltás problémakörével. Ezekre a problémákra gyors, hatékony megoldások szükségesek.

Mi a digitális fejlesztésekben nagy potenciált látunk arra, hogy hatékonyabbá váljon a magyar agrárium és támogassuk az abban tevékenykedőket. Ennek érdekében hívtuk életre 2019-ben a NAK TechLab inkubációs programot, Közép-Európa vezető innovációs ügynöksége, a Design Terminal együttműködésével. A megoldások felkarolása, valós környezetben tesztelése, alkalmazása, a hazai gazdálkodók mindennapjaiba beépítése elősegíti a globális versenyben való részvételt is. Az inkubátorprogram a legígéretesebb ötleteknek és a belőlük születő hazai fejlesztéseknek nyújt rendszerszintű támogatást, immár második éve.

Nem elméleti találmányokat, papíron jól mutató futurisztikus vázlatokat szorgalmazunk, hanem arra törekszünk, hogy valós piaci problémákra valós megoldások szülessenek, amelyek a reálgazdaságban napi szinten hasznosíthatók, és ezáltal növelik az agrárgazdaság hatékonyságát.

A programban résztvevő partnerek – nagyvállalatok, befektetők és technológia-szolgáltatók – hármasát egészíti ki a NAK mezőgazdasági és élelmiszeripari szaktudása, ebből az együttállásból tudnak a leginnovatívabb agrotech megoldások a leggyorsabban fejlődni.

Az első év eredményei is megmutatták: a programnak köszönhetően az elmúlt időszakban több új fejlesztés is indult agrotech témában, több közös nagyvállalati termékfejlesztés is folyamatban van, ami reményeink szerint rövid időn belül új digitális megoldások megjelenését eredményezi a piacon, a gazdaságban.

Nem titkolt célunk a programmal az sem, hogy a fiatalok körében népszerűsítsük az agráriumot – azok körében is, akik más területen folytatják tanulmányaikat. Megmutatjuk nekik, hogy a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban mekkora potenciál van, határtalan lehetőségek és megbízható jövőkép. Egy villamosmérnöki, programozói vagy más képzettség is kiválóan hasznosítható az agráriumban, piacképes végeredményt hozhat. A programban résztvevő innovációk jó eséllyel épülnek be a mezőgazdaságba, a magyar gazdák, termelők, élelmiszeripari vállalkozások életébe.

Elmondható, hogy a magyar agrárium digitalizációja viszonylag alacsony szintű jelenleg?

Általánosságban igen. Ugyanakkor van egy olyan szűk gazdálkodói réteg – jellemzően a közepes és nagyobb gazdaságok között –, amely már régebben felismerte a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Egy friss felmérés, a Budapest Bank Agrárgazdasági Indexe alapján egyre több gazda ismeri fel, hogy mekkora költségcsökkentés érhető el a legfejlettebb digitális technológiák használatával, legyen szó például növényvédő szerek célzott kijuttatásáról vagy önvezető mezőgazdasági gépekről. A gazdák jelentős része ezért már korábban belefogott, illetve tervezi a legmodernebb termelési eszközök és módszerek bevezetését, ezen belül pedig csaknem 10%-uk lehet, hogy már idén belevág precíziós fejlesztésekbe.

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az egyik legfontosabb tényező a technológiai fejlesztések sorában a precíziós gazdálkodásra áttérés. A digitalizáció értékét az adatok magas szintű feldolgozása és az azokból levonható következtetések termelők felé egyszerű formában átadása jelenti. A kamarának nagy feladata van abban, hogy a gazdákhoz szakmai szűrőn és technológiai validáció után kiforrott megoldások kerüljenek.

Hudecz Attila (Growberry) és Győrffy Balázs a PREGA konferencián (Kép forrása: NAK)

Miért van szükség a magasabb fokú digitalizációra?

A digitalizáció alapvetően változtatja meg az eddigi gazdálkodói gyakorlatot, mivel azonnali információkat tud szolgáltatni a technológiai és üzleti döntések meghozatalához, amire egyfajta magas szintű döntéstámogató szolgáltatásként tekinthetünk. Minél többéves adatsorok állnak rendelkezésre egy gazdának, annál pontosabb képet kaphat saját termőföldjéről, állatállományáról, gazdasági tevékenységéről. A fejlett rendszerek mesterséges intelligenciával felvértezve pontosítják az előrejelzéseket és a gyakorlatban hasznosítható javaslatokat, tanácsokat adnak. Ezek az objektív döntések a hatékonyság és az eredményesség jelentős javulásában jelentkeznek. Fontos szempont továbbá, hogy a magasabb fokú digitalizáció divatosabbá teheti a mezőgazdaságot a pályaorientáció elején járó fiatalok számára, elősegítve ezzel a generációváltást.

Milyen tényezők hátráltatták eddig a magyar agrárium digitalizációját?

Nem várható el minden termelőtől, hogy agrár-digitalizációs szakértővé és számítástechnikai guruvá váljon és saját maga állítsa be, üzemeltesse gépeit, eszközeit, ezért is tekintünk a tudásmegosztásra kiemelt feladatként.

Azt látnunk kell, hogy a digitalizáció üzemi szintű megvalósítása komoly finanszírozási igénnyel bír. És az csak az első lépcső, ami ahhoz szükséges, hogy adataink legyenek a saját üzemünkről, földjeinkről, gazdálkodásunkról. Ezután következik az adatfeldolgozás és a döntéstámogató rendszerek felépítése, működtetése, ami egy-egy gazdálkodó számára már túl nagy feladat. Ezeknek a megoldásoknak tesztkörnyezetet kell biztosítani, ami kiforrottabb és pontosabb eredményt hoz a végtermék szempontjából, így növelhetjük a gazdálkodók új megoldásokba vetett bizalmát is. Erős gátló tényező továbbá, hogy a magyar gazdák többsége nem szívesen oszt meg adatot a saját gazdaságáról, de a helyzet fordítva is igaz, hiszen számos szolgáltató cég a begyűjtött adatokat sajátként kezeli, és a kidolgozott technológiai javaslat okait sem ismerteti ügyfelével.

Az új technológiák általában drágák, de azzal, hogy mi ezeket korábban hozzuk felszínre, időt nyerünk a gazdáknak. A felgyorsított fejlesztés és a széles körben való elterjedés árcsökkenést okoz a technológiáknál, ami segíti a kisebb méretű gazdaságok modernizációját is.

Elsősorban milyen innovációk jelentenének segítséget a magyar gazdáknak?

A digitalizáció számos területen rohamosan terjed. Ami igazán nagy előrelépést jelentene, az a gyűjtött adatok centralizált és gyors feldolgozása és a közérthető eredmények visszajuttatása a termelők részére.

A velünk együttműködő csapatok ezt az adathalmazt tisztítják és használják az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Manapság már szinte minden erőgép és művelő eszköz fel van szerelve különböző szenzorokkal és vezérlőeszközökkel, amik hatalmas adattömeget képesek szolgáltatni. Ugyanakkor jelenleg – kevés kivételtől eltekintve – nem használjuk ezeket az értékes adatokat, pedig valójában épp ez lenne az egész lényege. Központi nagy adatfeldolgozó rendszerekkel sokkal költséghatékonyabban lehet ezeket a számításokat és értékeléseket elvégezni, becsatornázva az agrometeorológiai adatokat és az ingyenesen elérhető, egyre nagyobb felbontású műholdfelvételeket is. Külön érdekesség, hogy az inkubátorprogramunkba jelentkezők nagy része adatfeldolgozással és -elemzéssel foglalkozik, így jó eséllyel tudnak olyan megoldásokat szállítani, amik kifejezetten ezen a területen hozhatnak átütő előrelépést.

Milyen jellegű innovációkat, startupokat kultivált eddig a NAK inkubátorprogramja?

A program alkalmas arra, hogy a különböző érettségi fázisban lévő startupokat egyaránt piacra lépéshez segítse. A tavalyi inkubációs programban számos különböző fókuszú vállalkozás vett részt; a növénytermesztésen belül például kontrollált növénytermesztési technológiával, kártevő-detektálással; állattenyésztés területén pedig szarvasmarha-betegségek előrejelzésével vagy akár sertésmonitorozással kapcsolatos megoldásokkal is találkoztunk.

Fontos szempont, hogy a program a lehető legtöbb ágazatot érintő kihívást fogalmaz meg a fejlesztő csapatoknak. Az élelmiszeripari innovációk területén kevesebb megoldással találkozunk a program során, ami erős hiányérzet, hiszen talán ez az ágazat a leginkább digitalizált.

Hogy lehetett jelentkezni a programba? Milyen szereplők vesznek részt benne?

Az idei program szeptember közepén indult. A csatlakozó agrár nagyvállalatok – Corteva, Axiál, Auchan, KITE, Syngenta, SIÓ-Eckes, Bonafarm – előzetesen olyan kihívásokat fogalmaztak meg, melyek leginkább érintik az ágazatot és saját tevékenységüket. Ezekre a kihívásokra kerestük az újszerű technológiai megoldásokat. Az inkubátorprogramban azokkal a startupokkal dolgozunk együtt, akik a meghatározott kihívások mentén közös fejlesztésbe kezdenek az adott nagyvállalattal.

Ezek a cégek nagyjából az összes alágazatot lefedik, testközelből ismerik azok sajátosságait. A megoldások agrárpiacba becsatornázását a piaci szereplők iránymutatása mellett gondoljuk a leghatékonyabbnak. A program ezeket a termékfejlesztési folyamatokat gyorsítja fel és juttatja el minél hamarabb a gazdálkodók mindennapjaiba. Arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy más iparágban tevékenykedő startupok hogyan tudják implementálni megoldásukat az agrárszektorba.

A jelentkezésnek nem volt feltétele az agrárszakmai előképzettség vagy az agráripari tevékenység. A különböző innovációs programjaink résztvevőinek 70%-a nem agrár területről érkezett.

Hogy néz ki a program anyagi oldalról? Milyen összegű, milyen jellegű monetáris támogatásra számíthatnak a startupok?

A program alapvetően nem az anyagi, hanem az erős szakmai támogatásra fókuszál. A startupok oldaláról nem feltétele a programban való részvételnek a kötelezettségvállalás, a célunk, hogy minél több olyan megoldás szülessen, mely segíti a hazai gazdálkodókat. A nagyvállalatok jelentik a garanciát arra, hogy a programban résztvevők az agráriumban fellelhető akadályokról pontos látleletet kapjanak. A nagyvállalatok tudják a legeredményesebben és leggyorsabban validálni az ötleteket, és az utolsó fázisban, a megvalósult fejlesztések széles körű elterjedéséhez, gazdálkodókhoz eljutásához is rajtuk keresztül, segítségükkel vezet az út. A nagyvállalatok mellett piacvezető technológiai és befektetői vállalatokkal dolgozunk együtt, így lefedve a fejlesztésekhez szükséges lépések leghatékonyabb módját. Ebben rejlik az inkubáció lényege, ezáltal tudjuk a fejlesztési folyamatokat a leginkább felgyorsítani és a legjobb eredményt elérni.

Mit jelent pontosan a program részét képző mentorálás?

A mentor egy olyan nagy tapasztalattal rendelkező szakember, akihez a csapatok fordulhatnak, ha bármivel elakadnak a három hónap alatt. A program során zajló mentorálás az egyik legfontosabb szolgáltatás, amit a csapatoknak nyújtunk. Agrárszakmai, termék- és üzletfejlesztési képzéseken vesznek részt a startupok, ezzel elérve azt, hogy a program agrárszolgáltató vállalkozásokat fejlesszen, amik a jövőben a gazdák igényeit figyelembe véve fognak a piacon tevékenykedni.

Annak érdekében, hogy ezek a vállalakozások minél stabilabban és jobb szolgáltatást nyújtva működjenek a jövőben, nem csak agrárszakmai, hanem vállalkozási kérdésekben is igyekszünk fejleszteni. Nem mellékes, hogy ezzel a tevékenységgel olyan globális szinten működő hazai cégeket erősítünk, építünk, amelyek nemzetgazdasági szinten is komoly lehetőségét hordoznak magukban.

(A címlapkép a NAK / Liszkai Lilla tulajdonát képzi.)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu