2020. augusztus 11. kedd Zsuzsanna, Tiborc

Hírek - Agrárpénzek

Saját erő, finanszírozási arányok: miért éppen annyi?

A beruházások finanszírozási struktúrájának egyik alapvető eleme a saját erő, ami gyakran az egyik lényeges vitapont a finanszírozási tárgyalások során – nézzük meg miért olyan fontos ez a bankoknak, mitől függ az elvárt minimum?
 
 

A finanszírozási struktúra összeállítása a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban is soktényezős egyenlet. A saját erő a vállalkozások tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott tőkéből, valamint az évek során felhalmozódott eredményből áll, azaz a vállalkozás eddig elért összteljesítményét tükrözi. Másrészt, legalább ennyire fontos tényező a vállalkozói elköteleződés biztosítása, lényegében a megfelelő kockázatmegosztás a beruházó és a finanszírozó között.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

A vállalkozó kockázatvállalási hajlandóságában is jelentős eltérések vannak, melyek a KKV szektorban kevésbé tudatosan, inkább spontán alkalmazott módszerek. Ezek pedig a saját erőre is hatással vannak:

  • „Konzervatív” finanszírozóra jellemző, hogy inkább hosszú lejáratú forrásokat (saját tőke, hosszú lejáratú idegen tőke) használ, alacsony idegen forrás és magas (esetenként kizárólagos) saját erő jellemzi. A mérsékelt eladósodottság banki szemmel vonzó, ugyanakkor kihasználatlan üzleti lehetőségeket is mutathat, akár versenyhátrányhoz, elhúzódó beruházási ciklushoz, lassabb megtérüléshez vezethet.
  • „Szolid” finanszírozó a befektetett eszközöket és tartós forgóeszközöket (pl. állattenyésztési ágazatokban hízó, növendék állatállomány) saját forrással és hosszú lejáratú idegen forrással finanszírozza. Rövid lejáratú forrásokat csak termelés-, készletfinanszírozási céllal vesz igénybe. Banki szemmel: megfontoltan tervez, kellő, de nem magas kockázatot vállal, beruházásaihoz folyamatosan „gyűjti” a saját forrást, a növekedési pályát fent tudja tartani hosszabb távon is.
  • „Agresszív” finanszírozó beruházásaihoz nemcsak hosszú, hanem rövid lejáratú finanszírozást is használ általában több éven keresztül fenntartva, amely így folyamatosan nő. Ez meglehetősen kockázatos, költséges, hosszú távon nehezen fenntartható és akár könnyen adósságspirálhoz vezethet. Korlátozhatja a további forrásbevonást, akár a működtetéshez szükséges forgóeszköz biztosítását, pótló jellegű beruházások elvégzését.

A mezőgazdaságban működő vállalkozásokra inkább a „szolid” finanszírozási stratégia a jellemző és kisebb mértékben a nem tudatosan alkalmazott „agresszív” finanszírozás, mely inkább annak köszönhető, hogy a döntéseket nem előzi meg üzleti terv készítés.

A bankok gyakorlata alapján megállapítható, hogy finanszírozás igénybevételénél az elvárt saját erő mértéke a beruházás nettó összköltségének 20-30 %-a, mely vissza nem térítendő támogatás igénybevétele esetén a legjobb minősítésű ügyfeleknél akár 10 %-ra is csökkenhet. De mint ahogy mindenre, erre is igaz, hogy nincsenek lefektetett „ökölszabályok”. Az elvárt saját erő függ a beruházás nagyságrendjétől, hogy pótlásról vagy kapacitásbővítésről, esetleg teljesen új tevékenységről van szó, és talán a legfontosabb a tervezett megtérülési idő (belátható, 5-10 év, vagy 10 éven túli). A tervek hitelességét, banki megítélését befolyásolja, hogy van-e szakértelem, tapasztalat a vállalkozásnál az új beruházás működtetéséhez.

A finanszírozási stratégia megválasztásakor legfontosabb elemként tehát leginkább a tudatosságot, a tervezek megalapozottságát kell kiemelni. Ennek mentén, az előnyök és hátrányok ismertében hoz döntést a bank, kellő mozgásteret hagyva a nem várt piaci hatások kivédésére is. Leginkább az arany középút megtalálása a célravezető, tehát elő a „kockás papírral”, mert várhatóan csak több verzió után alakul ki a végleges terv. A tervek pontosításában jó támpont, hogy a Takarékbank Agrárcentrum szakértő kollégái finanszírozó tapasztalatukon túl járatosak a mezőgazdaság környezeti, termelési, piaci viszonyaiban is, így az ügyfelek és a bank számára is jobban belátható egy közösen elfogadott beruházási terv.

Írta: Sándor Gáborné, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu