Cáfolja a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató agrárcégeit összefogó Bonafarm Csoport, hogy átláthatatlan lenne a csoporthoz tartozó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. tulajdonosi szerkezete. A Miniszterelnökség április elsején tett közzé olyan listát, amelyen a takarmányipari cég egy 2012-es támogatási ügy miatt az "átláthatatlannak bizonyult szervezetek" között szerepel. Sokan Csányi Sándor és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár már-már "legendás" ellentétét sejtik a háttérben. Ugyanakkor a legtöbb Csányi-cégben - így a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft.-ben is - sokáig valóban tulajdonos volt egy Szingapúrban bejegyzett, CSIM Pte. Ltd. nevű vállalat, de ezt a bankvezér-tulajdonos 2012-től fokozatosan minden érdekeltségéből kivonta. Éppen 2012. óta lenne alkotmánysértő, ha tisztázatlan hátterű (offshore) cégek állami támogatásokat kapnának.

Meglepetésként értesült a sajtóból a Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonafarm Csoport arról, hogy a Miniszterelnökség "Széchenyi 2020" című honlapján a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. az "átláthatatlannak bizonyult szervezetek listájára" került - közölte az agrarszektor.hu-val a Bonafarm Zrt. A Miniszterelnökség április elsején hozott nyilvánosságra egy véglegesített listát azokról a cégekről, amelyek tulajdonosi szerkezete a kitöltött adatlapok alapján az intézmény szerint nem átlátható.

A Bonafarm állásfoglalása szerint a csoportot a lista összeállítói semmilyen formában nem keresték meg az üggyel kapcsolatban, noha viszonylag gyorsan tisztázható lett volna, hogy félreértésről van szó. A csoport minden egyes tagjának egyértelmű és transzparens tulajdonosi szerkezete van, így a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. kizárólagos tulajdonosa a Bonafarm Zrt., amelynek száz százalékos tulajdonosa a Bonitás 2002 Zrt, ez utóbbinak pedig egyetlen tulajdonosa Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója - szögezi le a csoport állásfoglalása.

A Miniszterelnökség a takarmányipari céggel kapcsolatban azt állítja, hogy 2012-ben 220 132 379 forint állami támogatáshoz jutott, miközben tulajdonosi szerkezete nem volt átlátható. A Bonafarm Csoport viszont azzal érvel, hogy a cég az átláthatóságról és a tiszta tulajdonosi háttérről már a kérdéses támogatási pályázat kötelező mellékletében nyilatkozott.

A cégcsoport szerint a Miniszterelnökség honlapján szereplő támogatási adat is félreértésekre adhat alapot, mivel abból tévesen úgy tűnik, mintha a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. egyedül lenne a 220 millió forintos támogatás jogosultja. A kérdéses támogatási konstrukció egy olyan kutatás-fejlesztési projekthez társult, amelynek konzorciumvezetője a kft., ám a támogatási összegből a résztvevő Kaposvári Egyetem is részesül. A kutatás egyébként különböző víziszárnyas fajok számára, környezet- és állatbarát takarmányozási technológiai prototípusok kidolgozását célozza és az elképzelések szerint érdemben segítheti a magyar állattenyésztés szempontjából különösen fontos baromfiágazat fejlődését.

A Bonafarm számára nehezen érthető, miként fordulhatott elő, hogy a Miniszterelnökség egy éven belül másodszor helyezett tévesen az "átláthatatlannak bizonyult szervezetek listájára" olyan céget, amely a csoporthoz tartozik - derül ki a Bonafarm állásfoglalásából. 2013-ban a Bóly Zrt.-vel kapcsolatban állította ezt a Miniszterelnökség, és csak a cég kérésére volt hajlandó a félrevezető állítást visszavonni.

A Bonafarm szerint az esetek nyomán az vélelmezhető, hogy a Miniszterelnökség munkatársai téves adatbázisból dolgoznak, és emiatt követik el újra és újra ugyanazon hibákat. A Bonafarm Csoport ezért kéri, hogy helyesbítsék adatbázisukat, mert a pontatlan közlések súlyosan sértik a Bonafarm jó hírét.

MTI-fotó: Máthé Zoltán

A két bonafarmos társaság esetét sokan arra vezetik vissza, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Csányi Sándor között régóta fennálló ellentét húzódik meg, amely a közelmúltban többször személyeskedésig fajult. Egyes vélemények szerint e konfliktus is közrejátszhat abban, hogy Csányi-cégek is megjelentek a nem átlátható vállalatok listáján.

Az egész ügynek 2012 óta van igazi jelentősége, mert az új Alkotmány kimondja, hogy tisztázatlan tulajdonosi hátterű (offshore) cégek nem kaphatnak állami támogatásokat, a jogosulatlanul felvett összegeket pedig kamatostul vissza kell fizetniük. E szempontból érdekes, hogy Csányi Sándor éppen 2012-től vonta ki fokozatosan agrár-érdekeltségeiből a szingapúri CSIM Pte. Ltd.-t, amely addig szinte valamennyi agrárcégében - így a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft.-ben is - tulajdonos volt.

Agrárberkekben a CSIM-et olyan cégként könyvelték el, amely az offshore kategóriába tartozik. Ezt azonban a Bonafarm az agrarszektor.hu-nak korábban cáfolta. A csoport állásfoglalása szerint a CSIM nem offshore társaság, így a hazai agrárvállalatokból sem emiatt, hanem egy tulajdonosi befektetési-fejlesztési stratégia részeként vonták ki 2012-2013-ban.