Ezért kincs az agráradat XXXVII. rész: Ki kell hozni az értéket, a hasznot  és a megtérülést

Ezért kincs az agráradat XXXVII. rész: Ki kell hozni az értéket, a hasznot és a megtérülést (x)

PR
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról. A 2024-es év harmadik anyagában az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője, Dr. Pecze Zsuzsanna beszélt a talaj tulajdonságait tiszteletben tartó gazdálkodásról, a pontos mintavételezés fontosságáról, a műholdas cellahozamra alapozott zónalehatárolásról, valamint a precíziós mezőgazdasági szaktanácsadás helyes gyakorlatáról.

Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője írta.

Dr. Vona Viktória – fotó: saját felvételDr. Vona Viktória – fotó: saját felvétel

Nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a magyarországi precíziós mezőgazdaság egyik első úttörőjével készített interjú elé írhatom a bevezetőt. Dr. Pecze Zsuzsanna már korán felismerte a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és kezdte meg munkáját, kutatásait ebben a témában az óvári egyetemen. Interjúnk főszereplője elkötelezetten és kitartóan vett részt olyan jó gyakorlatok kidolgozásában, amelyek hosszú távon hasznosak az agrárszektor számára.

A precíziós gazdálkodás sikerességének egyik kulcsa az olyan módszertanok kidolgozása, melyek valóban segítik a termelés hatékonyságát és az inputanyagok optimalizálását. A digitális átállás során a hagyományos jó gazdálkodási módszereket nem elfelejtve és a modern technológia együttes használatával lehet kiemelkedő eredményeket elérni. A Zsuzsa által említett, a talaj tulajdonságait tiszteletben tartó gazdálkodás kiemelt fontosságú nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a lakosság egésze számára is.

Az egészséges talaj hozzájárul a táplálkozás biztonságához, a vízháztartás szabályozásához, a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a biodiverzitás megőrzéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy minden érintett fél összefogjon és aktívan tegyen a talajt tiszteletben tartó gazdálkodás előmozdítása érdekében.

Jó olvasást kívánunk!

Dr. Vona Viktória

Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője és Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetőjeDr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője és Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője

Hogyan kerültél kapcsolatba a mezőgazdasággal?

A családi kapcsolódás, hogy – mint akkoriban sokaknak azon a környéken – édesapámnak szőlője és mintegy 100 barackfája volt, így már gyerekként besegítettem a feladatokban, de a szüleim nem agrárterületen dolgoztak. A Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, Tapolcán jártam gimnáziumba, a pályaválasztásnál pedig több elképzelésem is volt a jövőmmel kapcsolatban. Végzősként sokat gondolkodtam azon, merre haladjak tovább. Mivel édesanyám gyógyszerész volt, a szüleim szerették volna, ha én is ezt a vonalat folytatom, miközben a gyógypedagógia, a testnevelés, a rekreáció és a zenei pálya is érdekelt. Aztán helybe jött a megoldás, amikor nyílt napra érkeztek Tapolcára Óvárról is a szakemberek, hogy bemutassák a lehetőségeket. Megtetszett, hogy változatos a kínálat, és mivel a biológiát, a kémiát és a fizikát is szerettem, úgy éreztem, ez lesz az én utam.

Szerencsére ez ma is így van, utólag is azt gondolom, jól döntöttem, hogy hallgattam a megérzésemre és a mezőgazdaságot választottam.

Agrármérnökként végeztem Mosonmagyaróváron, aztán jelentkeztem a PhD-képzésre egy keszthelyi programra, de helyben, Óváron dolgoztam és kutattam az Agrárműszaki Intézetben. Egy-egy szemesztert töltöttem el Németországban és Ausztriában is, a Leibniz Universität Hannover kertészmérnöki képzésén, valamint az Universität für Bodenkultur Wien, vagyis a bécsi BOKU oktatási rendszerében. Az óvári doktori dolgozatomban a precíziós gazdálkodás műszaki feltételrendszerével foglalkoztam, közben pedig elvégeztem a térinformatikai szakmérnöki képzést a Debreceni Egyetemen. Szerencsére már akkor éreztem, mekkora jelentősége lesz ennek a tudásnak a modern mezőgazdaságban, amikor ezt még kevesen ismerték fel. Sokat dolgoztam az ESRI (Environmental Systems Research Institute, Inc.) programjaiban, egy amerikai központú, multinacionális földrajzi információs rendszerben. Az egyetemmel több közös pályázatunk is volt a Széchenyi-program keretében piaci szereplőkkel, így adta magát a lehetőség, hogy az IKR Agrár Zrt. szakembereivel is együttműködjünk a gyakorlatban. Csatlakoztam a céghez, majd az átalakulásokat követően továbbra is az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetőjeként a precíziós szolgáltatásokat fogom össze a vállalaton belül.

Az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője, Dr. Pecze ZsuzsannaAz IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője, Dr. Pecze Zsuzsanna

Miért szereted a szakmát, mi okozza számodra a legnagyobb örömet a munkádban?

Leginkább elemző hozzáállással dolgozom, szeretem megtalálni és felállítani az összefüggéseket a körülmények, az adottságok és a lehetőségek között, miközben valami újat alkotok. A monotonitást nem igazán kedvelem, az új dolgok megismerése és a tudásszerzés viszont nagyon érdekel, ezért a fejlesztési tevékenység közel áll hozzám. Szükséges, hogy változatosság vegyen körül, jól érzem magam, ha haladnak, történnek az események a környezetemben.

Motivál, hogy meg akarom ismerni a világot, amelynek valami újat szeretnék felmutatni és adni.

Mivel foglalkozol jelenleg a cégnél fejlesztési ágazatvezetőként? 

Az egyik része a munkának, hogy sok kutatást és vizsgálatot végzünk, elemzéseket, összefüggéseket készítünk el. Sokat dolgozunk a „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázathoz tartozó feladatokon, valamint folyamatosan fejlesztjük a szoftvereinket, a szolgáltatásainkat és a technológiánkat. A fejlesztési feladatokon túl a precíziós szolgáltatások vezetője is vagyok. A COSIMA Kft. szakembereivel közösen a hozamra számított, zónalehatárolásra alapozott szolgáltatások területén is állandó a fejlesztés. (Erről itt írtunk korábban)

Tulajdonképpen az ő zónázási módszerükre építettük fel a szolgáltatásainkat.

Készül a tápanyagkijuttatási tervKészül a tápanyagkijuttatási terv

Hogyan haladtatok a fejlesztésekkel az érkezésed óta?

Fontos, hogy akkoriban még nem volt ekkora az agrárdigitalizáció lendülete, szinte sehol nem volt jelen a precíziós gazdálkodás, fel kellett építeni a rendszereket. Úttörők voltunk a téma minden szépségével és küzdelmével. Még az Agrárműszaki Intézetben töltött korai PhD-s éveim alatt Dániában voltam egy európai precíziós konferencián. Igazából akkor láthattam először élőben precíz eszközöket és gépeket.

Dr. Pecze Zsuzsanna Dániában, PhD- s hallgatóként látott először élőben igazán precíz eszközöket és gépeket egy precíziós gazdálkodási konferenciánDr. Pecze Zsuzsanna Dániában, PhD- s hallgatóként látott először élőben igazán precíz eszközöket és gépeket egy precíziós gazdálkodási konferencián

Nagyon büszkék voltunk rá, hogy aztán Magyarországon Bábolna mellett, Ácson az országban elsőként üzemeltünk be egy RDS rendszerrel felszerelt hozammérős kombájnt és Amazone műtrágyaszórót, amivel aztán precíziósan juttattuk ki a műtrágyát. A kezdetektől fogva részt vettem minden terepi munkában, enélkül nehéz lett volna átlátnom a különféle rendszerek fájlformátumait és a gyakorlatban előforduló nehézségeket, a megoldandó problémákat. Tulajdonképpen ennél az ácsi gazdaságnál végeztem a doktori dolgozatomhoz szükséges kísérleteket és méréseket. Folyamatosan fejlesztettünk az IKR-nél. 2005-ben a XIV. Magyar Innováció Nagydíjat, 2008-ban Agrárinnovációs Díjat nyertünk Agrárinformatika ágazatban.

  A folyamatos fejlesztéseket több munkatársammal közösen nagy lelkesedéssel tettük meg, pedig a piac felől akkor még nem volt sok inspiráció. Kezdetben a fő profil a GPS-es talajmintavétel és a szaktanácsadás volt, de kerestük a lehetőségeket és a fejlődési irányokat, így viszonylag hamar összeraktuk az új szolgáltatási rendszerünket. Erre szükség is volt, mert nagyon nem mindegy, hogy mire alapszik a szaktanácsadás, ezért a technikai részre és a folyamatokra figyelve fejlesztettünk házon belül. Ebben hatalmas hozzáadott érték volt, hogy meg tudtam fogalmazni, mire és hogyan van szüksége a gazdáknak. Magam is több ezer hektáron végeztem talajmintavételt.

A talajmintavétel rendszerbe foglalása, a mért adatok felhasználása, a technológiai lehetőségek gyakorlatba illesztése és a programozás mind szakmailag megalapozottan történik, így valódi segítséget nyújtunk a hatékonyságnöveléshez.

Helyszíni talajvizsgálatHelyszíni talajvizsgálat

A COSIMA Kft.-vel közösen, együtt dolgozva eljutottunk odáig, hogy mérni tudjuk a precíziós szolgáltatás megtérülését. Mivel számszerűsíthető adatokkal dolgozunk, melyekből hozamot kapunk a végén, a zónákon belül is meg tudjuk nézni, hogyan változtak a mutatók. Végül persze mindenki arra kíváncsi, milyen a megtérülés.

A monitoring megoldások területén több fejlesztést is végzünk, a cél a minimális kockázatú termesztési rendszerek kialakítása, mely arra alapszik, hogy folyamatos megfigyeléssel lehet csökkenteni a veszélyeket. A biztos zónalehatárolásunkra alapozottan differenciált tőszámjavaslatot és -tervet is készítünk. Folyamatban van egy módszerfejlesztés, aminek a részleteivel később jelentkezünk. Jelenleg az átalános, leggyakoribb szokás az, hogy átlagos évjáratra tervezünk. A fejlesztéseinkkel oldani lehet majd ezen a merevségen.

Hogyan zajlik a precíziós szaktanácsadás tervezése és megvalósítása?

A kivitelezésnek sok buktatója van, az egyik legnagyobb a technológiát alkalmazni képes humán erőforrás és annak hiánya. Ezért úgy dolgoztuk ki a rendszert, hogy a felhasználónak ne kelljen térinformatikával foglalkoznia. Megkapja a kijuttatási térképet és betölti a gépbe, aztán mehet is a folyamat.

Ezért az alapokról kell indulni, a heterogenitást megnézni, pontosan zónázni, majd elemezni a talajmintavételi eredményeket. Érdemes mindig átgondolni, mit éri meg csinálnia a gazdának, van-e erre embere, gépe, kapacitása és pénze. Sok befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni, ehhez is kell tapasztalat és tehetség.

Lendül a kalapács a tábla felett: Dr. Pecze Zsuzsanna talajvizsgálat közbenLendül a kalapács a tábla felett: Dr. Pecze Zsuzsanna talajvizsgálat közben

A drónos szolgáltatással néhány centiméter pontosan megvalósítható a táblahatárok elkészítése, aztán megadjuk a zónaiformációs felületen az adatokat. Hozzárendeljük a kért szolgáltatásokat az adott táblához, majd küldünk egy automatikus e-mail-üzenetet a gazdának arról, hogy mik a kapcsolódó feladatai. A zónázásnál fontos, hogy a korábbi évek adatait megadja, termesztett kultúrával, hozamokkal. Amikor ezt készre jelenti, az adatcsomag visszaérkezik hozzánk a rendszerbe és a termelő újabb üzenetet kap arról, hogy feltöltésre kerültek a cellahozamtérképek és a zónák. Utána következik a nagy szervezést igénylő talajmintavétel, majd az aktuálisan termeszteni kívánt növény megadása. Amikor már tudjuk azt, hogy melyik táblán mikor lehet betakarítani, kezdhetjük a mintavétel tervezését, hogy a terepjárós fúró, az autó és a kolléga időbeosztása is alkalmazkodjon ehhez.

A következő szint a feldolgozás: a zónákhoz hozzárendelt talajvizsgálati eredmények elemzése, számszerűen és kiértékelve is. Amikor megvan, milyen növényt szeretne vetni a gazda, megbeszéljük, hogy mit tervez, mit szeretne elérni, milyen hozamra számít.

Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője tart előadást egy szántóföldön, a 2021-es ECPA rendezvényenDr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője tart előadást egy szántóföldön, a 2021-es ECPA rendezvényen

Miért különleges ez a zónázási rendszer?

Technikailag nagyon hosszú lenne ennek a bizonyítása, de nézzük meg funkcionálisan a zónázás szerepét tekintve! Mi is a zóna? Az azonos terméspotenciálú területek együttese. Szerintünk az a legjobb, ha ennek megállapítása a sokéves terméshozamok elemzésén keresztül történik, ezért mi így csináljuk. Azt, hogy ezt találtuk a leghatékonyabbnak, sok alkalmazáson keresztül tudjuk bemutatni.

Fel is ajánljuk, hogy bemérjük, mennyire pontosan az jön vissza a zónák hozamaiban, mint amit a reális zónahozam-tervezésnél beállítottunk a szaktanácsban. Ezeknek az eredményeit bátran összehasonlítjuk bármely más megoldással.

Módszerünk kiemelkedő teljesítményű és ehhez mérhető a jövedelemnövelő képessége. Nem elhanyagolható előny, hogy a hozammérős kombájnnal nem rendelkező, vagy korábbi évekre helyesen kalibrált hozamtérképekkel nem rendelkező gazdálkodó is csatlakozni tud a programunkhoz.

A rendszerünkben a különböző zónák más-más erőt, potenciált képviselnek, másként járulnak hozzá az egész tábla átlagához. Ennek több oka is van. Az egyik a talaj tápanyag-szolgáltató képessége és a talajszerkezet tulajdonsága. Az utóbbi meghatározását a Csernozjom Kft. szakemberei végzik alvállalkozóként az egyes zónákban egy méter mélyen. A pontos eredményekhez ismerni kell a szerkezetet, a kationcsere kapacitást és bizonyos kation-arányokat is, hiszen ezek az eltérések, esetlegesen gondok nagyban meghatározhatják a termelés sikerességét. Sokszor előfordul, hogy ugyan alkalmas lenne rá a talaj, de valami miatt nem tudja kihozni magából a potenciált, azt a többletet, amivel elérné a növény a kívánt eredményt. Ezen adatok ismeretében mi javaslatot teszünk az esetleges hibák javítására a gazdálkodóknak.

Lényeges, hogy a hozamtérképezést kivéve nem csak az íróasztal mögött ülve mondjuk meg az igazságot, a módszer hosszú évtizedek terepi és elemző munkájának az eredménye. A talajmintavétel és a szelvényvizsgálat megköveteli a fizikai jelenlétet és a terepi munkát is.

A folyamaton tovább haladva tavasszal a kalászos és a repce esetében a fejtárgyázás megvalósítására műholdas technológia támogatásával adunk javaslatot. Fontos, hogy ezt nemcsak a szenzorok aktuális állapotot mutató adatai, hanem a fejlődés folyamatos megfigyelése alapján tesszük meg. A legnagyobb többlet az, hogy a zónáknak az előző években mutatott hozamteljesítményét is beszámítjuk a szaktanácsba. Mivel pedig tudjuk, mire képes az adott zónában a növény, akkor és annyival tápláljuk, amikor és amennyivel kell, figyelembe véve a nitrátérzékenységet a nitrogéndózis meghatározásánál.

A tőszámbeállítás, a differenciált tőszámterv készítése is kiemelt feladat, melynél nem úgy rendeljük az adott zónához a tőszámot, hogy csak a táblákon belüli zónákat nézzük, hanem az összes táblát is viszonyítjuk egymáshoz, a táblaerősséget is figyelembe véve. A módszerünkre az egyik legjobb példa a Gyermelyi Zrt. 9 ezer hektáros területe, amelyen zónázva, tömbökre osztva gazdálkodnak, ezeken belül talajtípusban és egyéb adottságokban is nézzük a különbségeket.

Milyen hibákat érdemes elkerülni a hozammérésnél?

A rendszer fontos, meghatározó eleme a jövedelmezőségi számítás, aminek egyik alkotóeleme a pontos hozammérés, melyet az aktuális évben elkészített cellahozammal biztosítunk. A hozammérős kombájnok hozamtérképeinek utólagos kalibrációját szintén műholdas hozammérési módszerünkkel végezzük el.

Sokszor látom azt a hibát, hogy a kalibrációt ugyan ismerik, ám nem jól végzik a termelők, adott esetben elfelejtik a kalibrációs fájl lezárását. Az ürítésnél meg kéne állni a kombájnnak, majd mikor a gazda visszakapja az adatokat elő kell hívni a kalibrációs fájlt és oda beírni a kapott értéket. Egy nagy tévhit van még, amikor a termelő az aratás után a feldolgozó szoftverben lát egy 10, 20 vagy 30 százalékos eltérést a hídmérlegsúly és a szoftver által kiírt súly között, ezért lineárisan lecsökkenti a programban szereplő adatokat.

Dr. Pecze Zsuzsanna tart előadást a zónalehatárolásrólDr. Pecze Zsuzsanna tart előadást a zónalehatárolásról

Ez így nem jó, az összefüggés nem ilyen, nem mondhatjuk ki, hogy a tábla minden részén ennyi az eltérés. A kalibrálásnál fontos, hogy az előtte elvégzett feladat után maradó adatokat a rendszer nem számolja vissza a fedélzeti számítógépen. A szolgáltatásban ezeknél utólagosan megkapjuk, majd visszaadjuk a hozammérős kombájn fájlját, adattisztítással kiegészítve. Ez kulcskérdés a pontos adatokhoz.

Lényeges, hogy egy év hozam adathalmaza nem elég a tábla adottságainak felmérésére. Több évre és évjáratra kell vizsgálni, megtalálni a táblán belüli homogén foltokat. Ezeket mérjük fel, majd kiderítjük, hogy mi az oka az eltéréseknek, az összefüggések értelmezése után pedig meghatározzuk, milyen beavatkozásra van szükség, hogy kihozhassuk a legtöbbet a táblákból. Ez vezet a hatékony gazdálkodáshoz.

Hogyan látod a magyarországi talajok és a talajvédelem helyzetét?

Szerencsére megfordult a trend, úgy tűnik, egyre többen érzik azt, hogy megéri költeni a talajaikra, az alaposabb vizsgálatokra. Megerősítem, hogy a legjobb magyar talajok jelentős része is le van kopva, mert korábban nem vigyáztak rájuk.

A zónánkénti talajszelvény vizsgálattal pontos képet és diagnózist lehet kapni az adott területek kezelésére. Örülök, hogy ezzel a szolgáltatással egymásra találtunk Dr. Vona Viktóriával, mert hasonló habitussal, érdeklődéssel és gondolkodásmóddal tudunk közösen tenni a talajadottságoknak megfelelő művelési technológiák kialakításáért. Módszerünk igazolására az ő tapasztalataik is nagyon jó megerősítésként szolgálnak.

A gondoskodás visszahozza a befektetett időt, pénzt és energiát, mert az egyes zónákban látjuk a különbségeket a mélyebb talajrétegekben, a talajszelvény-feltárás során is. A talaj mélyebb rétegeiben is visszatükröződik a zónaerőkben mért különbség. Arról pedig már a több éve a talajaikat javító, velünk dolgozó gazdák is tudnak beszélni, hogy miért érdemes a vizsgálati eredményeket alkalmazni a tervezésben és a gyakorlatban. Fontos, hogy minden koordinátához van kötve, a vizsgálatok során pedig rengeteg adat képződik, amiket használni is tudni kell. Ki kell választani közülük a relevánsakat, hogy melyikből tudunk a gazdálkodás számára hasznos információkat kinyerni.

Sok helyszíni talajvizsgálat szükséges a területek pontos megismeréséhezSok helyszíni talajvizsgálat szükséges a területek pontos megismeréséhez

Hogyan segíti ez a talajokat?

A vizsgálati eredmények alapján javaslatokat teszünk az agrotechnikára és az inputanyagokra, a Lajtamag Kft. szakembereivel közösen dolgozva pedig a talajszerkezet javítására alkalmas takarónövényeket ajánlunk, speciális keverékek formájában.

(Ehhez kapcsolódó anyagunkat itt ajánljuk olvasásra: Ezért kincs az agráradat XXXV. rész: KÖZELEBB A LAJTAMAGHOZ – Több takarónövény és a mesterséges intelligencia fejlesztése is cél)

Kulcsfontosságú, hogy ne hagyjuk leromlani a talajszerkezetet és visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat. Ehhez a műveleteket is okszerűen kell időzíteni, hogy ne kárt okozzunk, hanem helyesen dolgozzunk. Ide kapcsolódik a monitoring szolgálatás is, amelyet az AGRON Analytics Kft. drónos és elemző csapatával együtt állítunk a talajmegőrzés szolgálatába.

Fontos a megfelelő talajnedvesség és a vegetáció figyelembe vétele, a jó agrármérnöki hozzáállás, hogy okszerűen, az igények és a feltételek szerint végezzük el a növénytermesztés feladatait.

Mire kell figyelni a differenciált tápanyag-utánpótlásnál?

Érdemes megnézni, hogy mit mutatnak a korábbi évekre elkészített cellahozamtérképek és a zónaerők, a talajvizsgálati eredmények, hogy a gazda sejtései beigazolódnak-e, vagy sem. Az agrotechnika áttekintése is javasolt, hogy mi, miből és miért következik.

A gazda gondolkodjon együtt a precíziós szaktanácsadóval, majd olvassa el, nézze meg és értelmezze, milyen információt kapott és hogy abból mit tudnak hasznosítani a termelésben.

Ide tartozik még a műtrágyaszóró jó kalibrációja, továbbá az, hogy a kijuttatási tervet a megfelelő formátumban tudja betölteni a gép monitorjába. A műtrágyaválasztás is fontos, a cégen belül például tápanyagos kísérleteket végeznek a kollégák, így különböző talajtípusokra tesztelt saját termékek is vannak a kínálatban. Ezekről tudjuk, hogy adott dózisnál és kombinációban milyen eredményeket értek el. A tesztek alapján egyértelmű, hogy nem mindig az olcsó műtrágya éri meg jobban, érdemes a tétel hatóanyagtartalmát és hatását is nézni.

Dr. Pecze Zsuzsanna beszél a differenciált növénytáplálás technológiájáról Budapesten, a PREGA Konferencia és Kiállítás egyik napjánDr. Pecze Zsuzsanna beszél a differenciált növénytáplálás technológiájáról Budapesten, a PREGA Konferencia és Kiállítás egyik napján

Honnan tájékozódsz a szakmai kérdésekben és témákban, miket olvasol és nézel a témákról?

Több internetes forrásból, szakdolgozatokból, disszertációkból és személyes beszélgetésekből is bővítem az ismereteimet.

Mit üzensz a termelőknek, szaktanácsadóknak, az agrár üzletág szereplőinek?

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben nincs már helye a félrebeszélésnek. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a jövedelmüket növeljék, de sajnos kimondhatjuk azt is, hogy a veszteségek csökkentése is lehet motiváció ebben a helyzetben.

Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen módszert és technológiát alkalmaznak a termesztésükben. Ne mindig az ár, hanem a tartalom legyen meghatározó döntéseikben, természetesen ismerve az adott módszer hozadékát.

Az AÖP és az AKG programok sok gazdát kihúznak a bajból ezekben a nehéz időkben, egyúttal támogatják a talaj- és környezetvédelmet. Ha egyes termelők nem is ezért, hanem a támogatásokért tesznek jót, akkor is elősegítik a talajok megújítását, védelmét és megőrzését. Jó lenne, ha egyre többen a talajok érdekeit nézve döntenének technológiákról és az inputanyagok kijuttatásáról. Természetesen az anyagi haszon sem mellékes.

Ugyanakkor meg kell említenem, hogy az országot járva azt látjuk, hogy van még fejlődési lehetőségük a gazdáknak az előrelátásban és a tervezésben. Ehhez persze hozzájárul, hogy gyorsan jött a precíziós pályázat, sok adminisztráció és feladat kapcsolódik hozzá, időt kell, illetve kellene fordítani a technológiák gyakorlatba illesztéséhez.

Sajnos még nem mindenki jutott el erre a szintre, nekik azt javaslom, hogy nézzék meg a digitalizációban jártasabb gazdatársaknál a gyakorlatot, szánjanak rá időt, hogy utánaolvassanak a témának, hogy videókat nézzenek meg ezekről az interneten. Ismerjék meg a precíziós módszereket, mert működnek és jól alkalmazva, megfelelő szaktanácsadással nagyban elősegíthetik a termelési rendszerek fejlődését.

Sokat tesz a magyarországi talajok javításáért Dr. Pecze ZsuzsannaSokat tesz a magyarországi talajok javításáért Dr. Pecze Zsuzsanna

Sokat kell tenni azért, hogy rend legyen a fejekben, ennek érdekében tartottunk országos konferenciasorozatot, hogy a partnereink részleteiben is megértsék, mit kaptak a digitális átállást támogató pályázatban. Szinte mindenkinek új ez a dolog, de ez érthető is, hiszen eddig nagyon nem volt rá lehetőség, hogy egy teljes precíziós szolgáltatást tudjanak finanszírozni, így nem is igazán jártak utána lehetőségeiknek.

Örültünk, hogy nagyon sokan eljöttek, szinte az összes, a pályázatban részt vevő partnerünkkel találkoztunk. Megmutathattuk nekik azt, amit még a szerződés előtt ígértünk: hogy kézzel fogható, pontos adatokat kapnak a gazdaságukról, amiket felhasználhatnak a döntéshozatalban és a hatékonyságnöveléshez a későbbi években is.

Aki vásárolt digitalizációs technikát, többletberuházást hajtott végre, használja ki a technológiát, fordítsa nyereséggé az eszközbeszerzést és a szolgáltatást, ismerje meg és használja bátran! Járjon utána, mert tényleg van benne érték! A számok nem hazudnak. Legyen benne biztos, hogy jó alapokon nyugszik és működik az általa választott módszer.

A mai szoftverek és alkalmazások egyre többet tudnak, ki kell hozni belőlük és velük az értéket, a hasznot és a megtérülést.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben:

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 38. részében az agrárinformatika és a precíziós állattenyésztés lesz a téma. Kísérletekről, fejlesztésekről, kutatási eredményekről és egy díjról is beszélgetünk Dr. Alexy Mártával, aki az ELTE Informatikai Karán az Adattudományi és Technológiai Tanszék egyetemi docense, valamint az Agrárinformatikai Kutatócsoport tagja. Érdemes lesz akkor is velünk tartani!

Az Ezért kincs az agráradat sorozat korábbi cikkei itt megtekintehetők

Szerkesztette: Csurja Zsolt gödöllői gazdász 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport

Fotók: Dr. Pecze Zsuzsanna

(x)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06