Rendkívüli mértékben felgyorsult a mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlődése, amiből a teljes magyar mezőgazdaság is profitálhat.
Május 15-én indul el országszerte az Agrárium 2026 összeírás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szervezésében.
Az Agro Napló örömmel jelenti be, hogy elkészült és online elérhető az „Ezért kincs az agráradat” című precíziós különkiadvány.
Hogy miként segítheti mindez az agrofood szektor vállalkozásait, kiderül az Alapvetés podcast eheti epizódjából.
A bankokat sokan csak hitel vagy befektetés miatt keresik fel, holott a szektorban felhalmozott tudás ennél lényegesen többre adna lehetőséget.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Schmidt Péter az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti kultúrák terén is dolgozik, érdemes megismerni a történetét.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
Az összetett fejlesztések az árakat is megemelik, így felmerül a kérdés, lesz-e rájuk kereslet.
Molnár Béla és két fia, Gergely és Dániel beszél a közös munkáról, a digitalizáció szerepéről és a minőségi termelésről, magas szinten digitalizált növénytermesztő gazdaságukban.
Dr. Lendvai Csaba és fiai mutatják be digitalizált tejtermelő gazdaságuk működését.
Koch Csaba és Koch Pálma beszélgetett velünk a boldog szőlőről, termesztéstechnológiáról, minőségi munkáról és fejlesztésekről.
Már elérhető az Agro Napló legfrissebb, márciusi lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
Vas vármegye déli részén, Vasvár városában vezeti állattartó és növénytermesztő vállalkozását a Gallen család.
A Kátai családban három generáció dolgozik össze a növénytermesztésben: a nagyapa, Tibor, a fia, Zsolt, valamint a lány unokája, Lora.
Szigeti Nikolett és Ernszt-Erlich Réka a fejlesztésekről, a generációváltásról és a digitalizációról is beszélt.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
Olyan precíziós mezőgazdasági szakmérnökökkel beszélgettünk, akik gazdálkodási gyakorlata valamilyen szempontból különleges.
Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett húshasznú szarvasmarha kísérletekről.
Nagyné Legény Ildikó, Mohai-László Viktória és Dr. Szabó Emese is több remek megoldáson dolgozik, amik jobbá teszik a gazdálkodási folyamatokat és annak eredményeként az élelmiszer-termelést.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
