Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Mint azt Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője az Agro Naplónak elmondta, a két szervezet együttműködése már több mint egy évtizedre nyúlik vissza. A Szövetség megalakulásakor ugyanis szinte azonnal megfogalmazódott az igény az iparág részéről egy olyan objektív, hiteles vizsgálatra, amely képes bizonyítani a talajoltó- és a szárbontó baktériumkészítmények pozitív hatását.
Ennek eredményeként indulhattak tehát 2013-ban az első, szabályozott körülmények között zajló kisparcellás tartamkísérletek a Szalántán található Növényfajta Kísérleti Állomáson, amelyek azóta is folyamatosan értékes tapasztalatokat hoznak a talajoltó baktériumok alkalmazásáról kukoricában, tavaszi árpában, szójában, őszi káposztarepcében, őszi búzában és napraforgóban. Az eddigi eredmények ráadásul azt is egyértelműen igazolták, hogy a talajélet gazdagítása nemcsak mérhető hozamnövekedést, hanem jobb beltartalmi értékeket is biztosít.
A krízis hatása a földeken is érződik: sokan már a műtrágyát is leváltják
A vizsgálatok során a Nébih a termésátlag mellett a kelési százalékot, a növénymagasságot és számos egyéb mutatót is mér, azaz minden olyan paramétert értékel, amely előírás a szántóföldi növényeknél a kisparcellás kísérletekben. Fontos emellett azt is hangsúlyozni, hogy a vizsgálatok során a kezelt és a kezeletlen területek eredményeit hasonlítják össze úgy, hogy a különböző baktériumkészítmények kódszámot kapnak. Így tehát a vizsgálat teljesen márkafüggetlen marad, és még a Szövetség tagjai sem tudják, hogy melyik parcellán melyik termék szerepel. Ez biztosítja, hogy az eredmények valóban objektívek legyenek, a gazdálkodók pedig hiteles, tudományosan megalapozott információkhoz jussanak. A cél ugyanis nem az egyes mikrobiológiai készítmények összehasonlítása, hanem a kezelt és a kezeletlen területek objektív összevetése
– emelte ki Dr. Pénzes Éva, majd hozzátette: az együttműködés része az is, hogy a Magyar Talajvédelmi Szövetség minden évben biztosítja a szükséges mennyiségű talajoltó- és szárbontó baktériumkészítményt a kísérletekhez, a Nébih pedig a vizsgálatok szakszerű lebonyolítását végzi.
Az új ciklus 2026 tavaszán indul, elsőként tavaszi kultúrákkal. A vizsgálatok minden évben más növénykultúrára terjednek ki, így a következő években átfogó képet adnak majd a mikrobiológiai készítmények hatásáról. A tervek között szerepel, hogy a vizsgálatok ne csak a szántóföldi kultúrákra korlátozódjanak, hanem kiterjedjenek az ökológiai és a konvencionális vetőmagtermesztésre is. Ez azért fontos, mert a mikrobiológiai készítmények alkalmazása nemcsak a hozamok növelésében, hanem a talaj hosszú távú egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszik
– tette hozzá a szakember.
