Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Környezeti és táplálkozási előnyökkel is járhat az, ha minél több hüvelyes növényt - például babot, lencsét vagy borsót - adunk a talajhoz. Kutatók megállapították, hogy a hüvelyesek fokozott termesztése magasabb tápértéket eredményezhet, és még a környezeti, illetve az erőforrási költségek is alacsonyabbak lehetnek - írja a FarmungUk.
Azt állítják, hogy a hüvelyes növények növekedésének köszönhetően csökkenteni lehet a műtrágyák használatát és a szennyezést is. Egy új tanulmány pedig segíthet bizonyos célok elérésében, mely által még 2030 előtt 20%-kal szeretnék csökkenteni a szintetikus műtrágyák használatát, míg a kibocsátást 50%-kal. Más növénytípusokkal ellentétben a hüvelyesek azok a növények, amik képesek egyszerűen kinyerni az összes szükséges nitrogént a körülöttük lévő levegőből. Ez pedig annak a baktériumnak köszönhető, ami szimbiotikus kapcsolat segítségével a levegőben található nitrogént a növények számára felhasználhatóvá alakítja.
A hüvelyesek nemcsak műtrágyát nem igényelnek, hanem még nitrogénnel is gazdagítják a talajt, ezzel tovább csökkentve a jövőbeni nem hüvelyes növények nitrogén, illetve műtrágya iránti igényét. Táplálkozási szempontból a hüvelyesek a tápanyagban gazdag növények egyike, amik fehérjét, rostot, vasat, káliumot, folátot, magnéziumot és különböző vitaminokat is tartalmaznak.
A tanulmány átfogóbb az eddigieknél, hiszen 10 különböző növényi szekvenciát hasonlítottak össze 16 különböző hatáskategória felhasználásával. A felmérés 3 és 5 év közötti időszakra terjed ki és 3 eltérő európiai éghajlatot - Olaszország, Románia és Skócia - vizsgál.
- mondta dr. David Styles, a tanulmány koordinátora.