A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít.

A cím elérésének első lépéseként a települések vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, az e rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak vagy nemzeti kincsnek nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből fog állni a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.

A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.

A jogszabálytervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A 13 fős bizottságba két-két tagot delegálnak a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, tovább egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek.