Katasztrófát hozna a tejpiacon egy "kemény" Brexit

Agrárszektor
Kedden megnőtt az esélye a "kemény" Brexitnek, bár azt a forgatókönyvet sem zárhatjuk ki, hogy új népszavazást írnak ki a britek az unióból való kilépés ügyében. A határellenőrzés terheléses tesztje és a pánikot keltő vészforgatókönyvek talán mind azt a célt szolgálják, hogy Anglia népe újragondolja a dolgot. Legutóbb az európai tejipar kongatta meg a vészharangot, teljesen jogosan. Egy kemény Brexit katasztrofális helyzetet idézne elő nemcsak Angliában, de Európa 27 tagállamában is.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A német tejpairi szövetség számításai szerint egy kemény Brexit óriási károkat okozhat az európai tejiparnak. "A legnagyobb toleranciát és a megoldásra való törekvést várjuk el az EU és az Egyesült Királyság között, hogy a Brexittel együtt járó károk minél kisebbek legyenek" - mondta Eckhard Heuser, a szövetség főtrágyalója, miután kedden a brit Alsóház nem fogadta el a kilépési megállapodást az unióval. Nagy-Britannia ugyanis nagy nettóimportőrnek számít tejből és tejtermékekből, különösen Írországból vásárol sok tejalapú élelmiszert. Egy kemény Brexit esetén az angolok kénytelenek lennének a harmadik országokra kirótt vámokat alkalmazni az unióból érkező termékekre is, ami nagyon megdrágítaná az ottani élelmiszereket. De Európában nem ez a fő oka az aggadalomnak.

Ne feledjük: ami nem lép be az Egyesült Királyság területére, annak az árunak máshol kell vevőre találnia.
Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.
 

Igaz ez az egész nyugat-európai tejtermék-feleslegre. Európa harmadik országokba leginkább sajtot és ennek gyártása során keletkező sovány tejport exportál. E termékekből legnagyobb mennyiséget Mexikó, Oroszország és Japán igényli. Oroszpország az embargó miatt csak kerülő utakon érhető el Európa számára. Kína leginkább teljes tejporból igényel irdatlan mennyiségeket, amit viszont a közeli Új-Zélandról szerez be. Egyszóval nem túl könnyű az Európában keletkező tejfeleslegeket a világpiacon levezetni.

 

Anglia eddig a nyugat-európai, tejfelesleggel rendelkező országokból vásárolta meg a hiányzó tejtermékeket, elsősorban cheddar sajtot és vajat. 2017-ben az Egyesült Királyság többek között 494 ezer tonna sajtot, 342 ezer tonna joghurtot és írót, 159 ezer tonna ömlesztett tejet és 90 ezer tonna vajat vásárolt 98 százalékban Európán belüli országokból. Hogy értsük, mekkora mennyiségek forognak az unió belső piacán, álljon itt csak egyetlen adat: egész Európa, amelyik a világ legnagyobb exportőre, összesen 829 ezer tonna sajtot juttatott el 2017-ben a nemzetközi piacokra. És most képzeljük el azt az extrém helyzetet, hogy EU-27 belső piacára kerül az eddig Angliába szállított 494 ezer tonna sajt is. A szituáció abszurd, hiszen a briteknek mindenképepn szükségük lesz a megdráguló tejtermékre is, de

olyan óriási mennyiségről van szó, hogy ha ennek csak egy töredéke ragad bent az unió piacán, az is az árak drasztikus eseséhez vezet.     Egyszóval ez az, ami igazán aggasztja az európai tejipart.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?