Apróvadból, például nyúlból kevés van az országban, a most kihajtó kukoricát és napraforgót a nagyvad pusztítja - mondta Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervének titkára az InfoRádiónak. Somogy megyében is elsődlegesen a nagyvadak mezőgazdasági kártétele a legnagyobb, a kukorica vetésterületét például megyeszerte feltúrták a vaddisznók. Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a nagyvadak létszáma Magyarországon, ezzel szemben azonban a kicsiké csökkent, így mivel kisvadból nincs túl sok, ezért a vadásztársaságok számára kilövési engedélyeket inkább a nagyvadakra adnak ki - tette hozzá. 

A földeken a védekezés úgy zajlik, hogy a gazdák egyeztetik a vetéstervet a vadásztársaságokkal, majd amikor elvetették a kukoricát, akkor jelzik a vadászok felé - ismertette Kemenszky Péter. Ekkor a vadgazda a vetett területekre koncentrál, és a gazdákkal közösen végzik az őrzést vagy a vadkárelhárító vadászatot, ahol pedig szükséges, ott ideiglenesen villanypásztorral is védik a területet. Amikor egy vadásztársaság jogot szerez egy területen, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a vadgazdálkodás feladatait ellátja, a területetek őrzését ugyanis napi szinten minden éjszaka el kell végezni. Amennyiben a vadász ezt nem tudja ellátni, akkor a hivatásos vadászait "át kell állítania" erre a feladatra - tájékoztatott a titkár.

A vadkárelhárító őrzés nem jelent feltétlenül vadászatot - emelte ki Kemenszky. A fegyverrel nem rendelkező őrök például a jelenlétükkel zavarják az állatokat, ha ugyanis ott vannak, akkor a vad nem jelenik meg a területen.