A Szent Anna-tó vízminőségének javítását célzó tervekről a Krónika című napilap közölt összeállítást szerdai számában. A kutatók szerint az elmúlt tíz évben aggasztó mértékben romlott a vulkáni kráterben kialakult és ezért a víz cseréjére képtelen tó vízminősége. A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is.

A változásokat a kutatók két tényezőnek tulajdonítják. Egyfelől az utóbbi évtizedben, elsősorban a fürdőzés következtében, jelentősen megnövekedett a tó nitrogén- és foszfortartalma. Másfelől pedig, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd túlzott mértékben el is szaporodott az ezüstkárász(Carassius auratus gibelio) a tóban. Ahová ez az invazív halfaj bekerül, ott képes felborítani az ökológiai egyensúlyt. Az ezüstkárász ugyanis kieszi a zooplanktonokat, amelyek az algákkal táplálkoznak.

- mondta Imecs István halbiológus, aki szerint a krátertóban semmilyen halfajnak nincs helye.

Máthé István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) biomérnöki tanszékének docense szerint a vízben az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga és mára már ez uralja a tavat a korábbi barna alga helyett. A zöld alga már a hóolvadást követően elszaporodik és jelenléte következtében zöldült be a Szent Anna-tó korábban kék vize.

A Szent Anna-tóban 2018 nyarától tiltották be a fürdőzést a vízminőség óvása érdekében. Az intézkedés abban a tervben szerepelt, amelyet a Natura 2000-es környezetvédelmi terület gondnoka, az Ecos Club Kft. nyújtott be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. A terv a tárca jóváhagyásával és a román hivatalos közlönyben történt 2017 decemberi közléssel vált hatályossá.