A miniszter arra emlékeztetett, hogy a hazánkban költő fecske- és sarlósfecske-fajok közül a városokban a molnárfecskét, füstifecskét és a sarlósfecskét figyelhetjük meg leggyakrabban - írja közleményében az Agrárminisztérium. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben az állomány a felére csökkent az élőhelyek átalakulása, a táplálékbázis jelentős mérséklődése, a klímaváltozás és a fészkek leverése következtében. Így összességében legalább 2 millió kilogramm kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben. Nagy István kiemelte, a fecskék védelme nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem közös érdekünk is, hiszen hozzájárulnak a kártevők számának csökkentéséhez. Éppen ezért az Agrárminisztérium tetejére 10 molnárfecske-fészket és 4 sarlósfecske-fészket helyeztek ki. Az épület falára úgynevezett fecskepelenkát is felszereltek, amely felfogja a molnárfecske-fészekből kihulló madárürüléket.

A miniszter hozzátette: a fecskék évente kétszer költenek, nyár elején és végén, de a második időszak akár őszig is elhúzódhat. A molnárfecske Magyarországon általánosan elterjedt faj, mely korábban sziklafalakon, barlangokban, odvakban költött, de mára szinte kizárólag az épületek külső részén fészkel. A sarlósfecskék, akik meglepő módon rendszertanilag nem állnak közeli rokonságban a fecskékkel, életük során szinte csak a fészkelés idejére szállnak le. Éjszaka, alvás közben is repülnek, még a párzás is a levegőben történik. Korábban szikla- és löszfalakon, ritkán odvakban költöttek, de mára szinte csak épületek repedéseiben, hibáiban fészkelnek.

Címlapkép: Fekete István