Érik az újabb mézkatasztrófa: veszélyben a magyarok folyékony aranya

Érik az újabb mézkatasztrófa: veszélyben a magyarok folyékony aranya

Bõle István
Március második felében dől el, hogy milyen évük lesz Dél-Magyarországon a méhészeknek. A hónap utolsó előtti hétvégéjén beköszöntött hűvös napok miatt elképzelhető, hogy habos, virágosak lesznek május elején az akácfák, ám nektárt alig-alig találnak majd a mézgyűjtő rovarok. Ez újabb csapást jelenthet a térség méhészeinek a gazdálkodására, hiszen 2020-ban egyetlen mézgyűjtő időszakban sem volt igazi hozam.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A konferenciára idén először 0. nappal is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

A tavalyi az elmúlt évtizedek legrosszabb esztendeje volt a magyar méhészetek számára. Kritikán aluli volt az akáchozam. Nagyon szerencsés volt az a gazdaság, amely a korábbi évek átlaghozamának az 5-10 százalékát el tudta érni. Nagyon gyengén sikerült a hordás a hárs virágzásának idején is. Hasonlóan nehéz években a napraforgó volt a mentőkötél. Tavaly a méhészetek szempontjából ennek a növénynek a virágzása is rosszul sikerült. Virágzások idején minden alkalommal esős, hűvös idő volt. Amikor pedig éppen semmi sem virágzott, akkor hétágra sütött a nap és teljes volt a szélcsend is.

A szombat hajnali (március 20.) erősebb lehűlés, már a korai akácosokat erősen károsíthatta. Amikor a sárgabarackon az első virágok megjelennek, akkor pattan meg az akácokon a rügy - osztotta meg közel 40 éves megfigyeléseit az Agrárszektorral Nagyernyei Attila szálkai (Tolna megye) méhész. Hozzátette, a legnagyobb kárt talán az okozhatja, ha a rügypattanás pillanatában fagy meg a virág. Ennek a következménye becsapja a méheket, és becsaphatja a méhészeket is. Ezután még gyönyörű virágos lehet a fa május elején, csak éppen a szirmok között nem lesz szikrányi nektár sem. Ez könnyen ellenőrizhető egy apró trükkel. 

Amikor még teljesen nem pattannak ki a rügyek, vagyis amikor még "babos" a virág-, egy karnyi vastag fát szoktunk megrázni. Ha a szirmok ilyenkor keményen tartják magukat, akkor kár volt aggódni. Ha hullanak a szirmok, mint a hózápor, akkor viszont ne reméljünk nagy hozamot

 - mondta a szakember. 

A dél-baranyai és az alföldi akácok mintegy 7-10 nappal korábban virágoznak, mint az észak-magyarországiak, tehát az ország más tájain még lehet akár nagyobb mennyiségben is akácméz. A déli régióban is a több tízéves fák és a magasabb helyeken lévő egyedek még könnyebben megúszhatták a március második felében érkezett hideghullámot. Gyakran előfordul, virágzás idején jól látható az akácerdőkben, hogy milyen magasságig pusztított a fagy: az alsó ágak között szinte látni lehet az állatokat, néhány méter magasságban viszont szemet gyönyörködtető a habos virágzás.

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az utóbbi évtizedekben nagyot változott a méhek tartástechnológiája, még a vándorlás ütemezése is más, mint mondjuk az ezredforduló idején volt. Az a méhész, aki csupán a korábbi tapasztalatai okán dönt a felmerülő kérdésekben, aligha számíthat eredményes gazdálkodásra. A klímaváltozás kemény kihívások elé állítja a hazai méhészeket is. A gyors átalakuláshoz a méhek nem tudnak természetes módon alkalmazkodni. Az idén a februári időjárás a kaptárok rovarjai számára sokkal megfelelőbb volt, mint a márciusi hőmérséklet alakulása. Emiatt az anyák elkezdtek fiasítani. A déli országrészben néhány napig ömlött a levegőbe a virágpor. Nagy zúgás volt a kaptárokon kívül is és bámulatos fejlődésnek indultak a méhcsaládok. Március 20-a körül pedig Baranya megyében több alkalommal is eleredt a hó. Erre felkészíteni a rovarállományt szinte lehetetlen. Vagyis most már létezik olyan tenyésztési technológia, amellyel át lehet hidalni a nehéz napokat, csakhogy ez még nem általánosan elterjedt. Erre a kihívásra az egyik rossz válasz, hogy a 30, de akár 50 éves tapasztalat alapján, csak a régi megoldásokban bíznak, a másik véglet pedig azok az "újhullámos" vállalkozók, akik az visszatérő enyhe telek miatt kevés méztartalékot hagynak ősszel a gyűjtő keretekben.

Most azért van súlyos gond sok méhészetben, mert a tavalyi gyenge év után, nem volt annyi árbevétel, hogy komoly pénzeket költöttek volna a teleltetésre. Nem segítette a túlélést az enyhe tél. Ugyanis az ideihez hasonló időjárás sokkal jobban megviseli a méhcsaládokat, mint a kemény hideggel telő napok sorozata. Nem rendeződnek telelőfürtbe a kaptárokban lakók. A sok mozgáshoz szükséges energiáért gyorsan fogyasztják a tároló sejtekben rendelkezésükre álló mézet. Októbertől április első napjaikig a szokásos 3-5-szöröse becsülik a méhészek a rovarok saját mézfogyasztását az ország teljes területén.

A mentőövként például a néhány éve megjelent úgynevezett újfajta cukorlepény különböző fajtái szolgálhatnak. Ezek már természetes alapú ásványi anyagokkal, külön fajta vitaminokkal is telítettek. Ez a megoldás viszont rendkívül költséges. Némi könnyebbség viszont, hogy az idei uniós és nemzeti támogatásból méhcsaládonként 1200 forint az ilyen beszerzésekre fordítható. A tavaszi nehéz napokra megoldás a - szakmai szlenggel - "zacsis etetés". Kicsi, speciális anyagból készül, zacskókba cukorszirupot töltenek és ezt a rágójukkal átharapják a méhek és ezt az anyagot szívogatják. A keretekre helyezett zacskókban lévő szirupot a kaptár bio hője felmelegíti, így vízhez is jutnak a mézgyűjtők, ez az álcák fejlődéséhez elengedhetetlen. Nagy feladat ez a méhészeknek, mert ezeket az adagokat két-háromnaponta cserélni kell, ehhez ki kell bontani a kaptár, kitakarni a méheket, aztán pedig visszaállítani az eredeti állapotot. 3-400 kaptár esetében ez sok-sok órát vesz igénybe. Egy újabb cukorlepény behelyezése is megoldást jelenthet a 7-10 napos hideghullám átvészelésére.

Ebben az időszakban szinte órára, percre késznek kell lenni a méhésznek

 - hangsúlyozta az Agrárszektornak a mostani időszak fontosságát Nagyernyei Attila. A mostani időszakban körülbelül 10 napig nem fogja elérni a napi maximum a 10 fokot a hőmérséklet, ami azt jelenti, hogy nem repülnek a méhek. Ha mégis kimerészkednek az pedig még nagyobb baj, mert ilyen hidegben a torizmuk megmerevedik, repülés közben leesnek és ez a pusztulásukhoz vezet.

A méhészek megfigyelése szerint a déli országrészben már "eldördült a startpisztoly", ugyanis a sárgabarack első szirmainak megjelenése után 42 nappal már virágba borulnak az akácosok. Ez az idén május első napjaira várható. A mostani hideghullám idején sem szabad a méhkirálynőknek leállni a petézéssel, hogy majd elegendő dolgozó legyen a gyűjtéshez. A méhész társadalomnak pedig nagy szüksége lenne egy jó akác betakarításra, mert a készletek mára csaknem teljesen elfogytak, és igencsak szűkében vannak a bevételeknek. Kereslet viszont nőtt a pandémiás időszakban, mert a fogyasztók figyelme az egészséges élelmiszerek, és különösen az immunerősítők felé fordult. Ezek között pedig a méz az egyik legtartalmasabb eledel.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?