Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

agrarszektor.hu
Az egyre melegebb klímának köszönhetően, Magyarországon is megnőtt a platánokon és tölgyeken élő csipkéspoloskák száma. Habár ezek a rovarok alapvetően növényi anyagokkal táplálkoznak, és nem célpontjuk az ember, ennek ellenére nem találkozni velük, ugyanis csípnek.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Elsősorban a platánfák a gazdanövényei a kis méretű, muslicánál alig nagyobb csipkéspoloskának, amely hártyás szárnyainak szépségéről kapta a nevét, ám amilyen mutatós, olyan harapós is - írja a szoljon.hu. A melegedő éghajlat kedvez ennek a hetvenes években hazánkba telepedett rovarnak. 

A forró nyarak igazi tenyészidőszakok számukra, így egyre több a találkozásuk az emberekkel, akik nem igazán örülnek ennek, ugyanis annak ellenére csípnek, hogy eredetileg csak növényi anyagokkal táplálkoznak. Szakemberek szerint valószínűleg ők sem szándékosan keresik a találkozást velünk, hiszen kifejezetten növényi kártevők. A platánok és tölgyek lombkoronájában élnek, a telet jobbára a kéreg alatt vészelik át. A viharok, erős szelek következtében hullhatnak le a fákról, és miután gyengén repülnek, nehezen jutnak vissza élőhelyükre, emberre hullva a bőr nedvességtartalma vonzó számukra, ebből próbálnak tehát táplálkozni

 - olvasható.

Az apró ízeltlábú jelenléte egész nyáron megfigyelhető, egyedeivel még ősszel, a lombhullás előtt is találkozhatunk a platánok közelében. Mivel a kártevő a fa törzsén telel, ezért egy tavaszi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő egyedek számát. A tavaszi kirajzáskor az imágók ellen folytatott védekezés a leginkább eredményes. Mivel ezek a fák általában közterületen állnak, a települési önkormányzatokra hárul a védekezés felelőssége, a lakosságnak így marad a szúnyogháló.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?