Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

agrarszektor.hu
Az egyre melegebb klímának köszönhetően, Magyarországon is megnőtt a platánokon és tölgyeken élő csipkéspoloskák száma. Habár ezek a rovarok alapvetően növényi anyagokkal táplálkoznak, és nem célpontjuk az ember, ennek ellenére nem találkozni velük, ugyanis csípnek.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!

Elsősorban a platánfák a gazdanövényei a kis méretű, muslicánál alig nagyobb csipkéspoloskának, amely hártyás szárnyainak szépségéről kapta a nevét, ám amilyen mutatós, olyan harapós is - írja a szoljon.hu. A melegedő éghajlat kedvez ennek a hetvenes években hazánkba telepedett rovarnak. 

A forró nyarak igazi tenyészidőszakok számukra, így egyre több a találkozásuk az emberekkel, akik nem igazán örülnek ennek, ugyanis annak ellenére csípnek, hogy eredetileg csak növényi anyagokkal táplálkoznak. Szakemberek szerint valószínűleg ők sem szándékosan keresik a találkozást velünk, hiszen kifejezetten növényi kártevők. A platánok és tölgyek lombkoronájában élnek, a telet jobbára a kéreg alatt vészelik át. A viharok, erős szelek következtében hullhatnak le a fákról, és miután gyengén repülnek, nehezen jutnak vissza élőhelyükre, emberre hullva a bőr nedvességtartalma vonzó számukra, ebből próbálnak tehát táplálkozni

 - olvasható.

Az apró ízeltlábú jelenléte egész nyáron megfigyelhető, egyedeivel még ősszel, a lombhullás előtt is találkozhatunk a platánok közelében. Mivel a kártevő a fa törzsén telel, ezért egy tavaszi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő egyedek számát. A tavaszi kirajzáskor az imágók ellen folytatott védekezés a leginkább eredményes. Mivel ezek a fák általában közterületen állnak, a települési önkormányzatokra hárul a védekezés felelőssége, a lakosságnak így marad a szúnyogháló.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Hogyan kezeld kíméletesen a termést? (x)

A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.

Támogatott tartalom

Egy bio lépéssel a peronoszpóra előtt (x)

A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.

EZT OLVASTAD MÁR?