Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

Új kártevő pusztít a magyar erdőkben: már az emberek sincsenek biztonságban tőle

agrarszektor.hu
Az egyre melegebb klímának köszönhetően, Magyarországon is megnőtt a platánokon és tölgyeken élő csipkéspoloskák száma. Habár ezek a rovarok alapvetően növényi anyagokkal táplálkoznak, és nem célpontjuk az ember, ennek ellenére nem találkozni velük, ugyanis csípnek.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Elsősorban a platánfák a gazdanövényei a kis méretű, muslicánál alig nagyobb csipkéspoloskának, amely hártyás szárnyainak szépségéről kapta a nevét, ám amilyen mutatós, olyan harapós is - írja a szoljon.hu. A melegedő éghajlat kedvez ennek a hetvenes években hazánkba telepedett rovarnak. 

A forró nyarak igazi tenyészidőszakok számukra, így egyre több a találkozásuk az emberekkel, akik nem igazán örülnek ennek, ugyanis annak ellenére csípnek, hogy eredetileg csak növényi anyagokkal táplálkoznak. Szakemberek szerint valószínűleg ők sem szándékosan keresik a találkozást velünk, hiszen kifejezetten növényi kártevők. A platánok és tölgyek lombkoronájában élnek, a telet jobbára a kéreg alatt vészelik át. A viharok, erős szelek következtében hullhatnak le a fákról, és miután gyengén repülnek, nehezen jutnak vissza élőhelyükre, emberre hullva a bőr nedvességtartalma vonzó számukra, ebből próbálnak tehát táplálkozni

 - olvasható.

Az apró ízeltlábú jelenléte egész nyáron megfigyelhető, egyedeivel még ősszel, a lombhullás előtt is találkozhatunk a platánok közelében. Mivel a kártevő a fa törzsén telel, ezért egy tavaszi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő egyedek számát. A tavaszi kirajzáskor az imágók ellen folytatott védekezés a leginkább eredményes. Mivel ezek a fák általában közterületen állnak, a települési önkormányzatokra hárul a védekezés felelőssége, a lakosságnak így marad a szúnyogháló.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. október 10. 17:31