Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának brüsszeli ülésén létrejött megállapodás több mint 200, kereskedelmi forgalomba szánt halállományra vonatkozóan határozza meg a fogási korlátokat. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács közleményében jelezte, hogy mivel a közös halállományokról az Egyesült Királysággal folytatott konzultációk még folyamatban vannak, a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, az érintett fajokra ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni. Ezeket a legtöbb faj esetében a tavalyi korlátok 25%-ában határozták meg, figyelembe véve a szezonális halászat sajátosságait.
Az Atlanti-óceán és az Északi-tenger halállományának az EU által önállóan kezelt, teljes kifogható mennyisége (TAC) a közönséges nyelvhalra vonatkozóan 36%-kal csökkent a Vizcayai-öböl északi és középső részén, de változatlan maradt az Írországtól nyugatra fekvő területeken. A Porcupine-padon a fekete tőkehal kifogható mennyisége szintén változatlan maradt a Vizcayai-öbölben és a portugál vizeken. A déli szürke tőkehalra vonatkozó kifogható mennyiség 8%-kal csökkent, és továbbra is fennáll a közönséges tőkehal célzott halászatának tilalma. A közönséges tőkehal járulékos fogásaira vonatkozó kifogható mennyiség 21%-kal csökkent. A norvég homárt érintő kifogható mennyiség azonban 2000%-kal nőtt.
A Földközi- és a Fekete-tenger vonatkozásában a Tanács abban állapodott meg, hogy 6%-kal csökkenti a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományokra vonatkozó halászati erőkifejtést, összhangban az EU azon jogi kötelezettségével, hogy 2025-ig el kell érni e fajok maximális fenntartható hozamát. A csökkentést a vonóhálós halászhajókra alkalmazzák majd: a horogsoros hajók esetében a legnagyobb halászati erőkifejtés a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számán fog alapulni.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy maximális fogási korlátozásokat vezetnek be a vörösgarnéla-, a kékgarnéla- és az óriásgarnéla-állományokra vonatkozóan. A Fekete-tengeren a Tanács átültette a felülvizsgált többéves gazdálkodási terv keretében a nagy rombuszhalra megállapított uniós kvótát, és fenntartotta a sprattra (sprotnira) előző évben megállapított fogási korlátokat.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács minden év decemberében ül össze, hogy meghatározza a kereskedelmi forgalomba szánt legtöbb halállományra vonatkozó következő éves fogási korlátokat - más néven a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) -, valamint az egyes fajokra vonatkozó nemzeti kvótákat. A megbeszélések azokat az állományokat érintik, amelyeket az EU önállóan, illetve a szomszédos nem uniós országokkal közösen, vagy pedig a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében kötött megállapodások révén kezel. 2020-ig a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket az uniós és nem uniós vizekre vonatkozó átfogó megállapodás részeként kezelték, 2020 óta azonban külön rendelet tárgyát képezik.
