Figyelmeztetik a horgászokat: új szabályok lépnek életbe itt május 1-től
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Kezdetét vette a balin, a süllő, a kősüllő és a sügér tilalmi ideje a magyar vizeken.
A Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi Kirendeltsége több ponton is módosította a helyi horgászrendet.
Jelenleg mintegy 11 halfajtára van érvényben fogási tilalom a magyar folyókon, tavakban.
Február 3-án, hétfőn fogási tilalom lépett életbe a csukára a magyarországi vizeken.
Fogási tilalom lépett életbe hat halfajra, négy másiknál pedig még él a korábbi korlátozás.
A március 29-ig tartó csukatilalom ideje alatt fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
Több tilalom is életbe lép tavasszal Magyarországon, amiket a horgászoknak érdemes észben tartaniuk.
Változtak a halelviteli szabályok, ez a horgászokat és a horgászvizsga előtt álló horgászjelölteket is érinti.
Az Egyesült Királysággal még nincs minden kérdés rendezve.
Május elsejétől újra lehet éjszaka is horgászni.
Lecsaptak a rendőrök Heves megyében.
Május végén hét halfaj tilalmi ideje ér véget.
Hat halfaj fogási tilalma kezdődik majd el.
Eljött a fogási naplók leadási határideje.
Az idén két nappal korábban ér véget a tilalom.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.