Veszélyes kártevő pusztítja a diófákat Magyarországon: így lehet védekezni ellene

Veszélyes kártevő pusztítja a diófákat Magyarországon: így lehet védekezni ellene

agrarszektor.hu
2012 nyarán igazolta először a hatóság Magyarországon is az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelenlétét. Azóta az elmúlt évek alatt „lerohanta” az országot a kártevő. Feketén rothadó termések jelezték az útját, a legtöbb kertben 100 százalékos kárt okozott. De mire számíthatnak a gazdák idén? Miről ismerhetik fel kertjükben ezeket a kártevőket? Miként védekezhetnek ellenük? Erre válaszolnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területéről származik, és az 1980-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít, és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényekben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását - olvasható a HelloVidék oldalán. Magyarországi megjelenésének gyanújáról 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai számoltak be Kőszeg körzetében. A térségben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (Nébih NTAI) fokozott növény egészségügyi felderítést rendelt el, melynek eredményeként 2012 nyarán hatóságilag igazolta a károsító jelenlétét.

A nyugati dióburok-fúrólégy tehát Európában nem honos, karantén károsító, egy nemzedékes faj. A kifejlett egyedek szárny fesztávolsága 8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán. A légy lárvái piszkosfehérek, kifejletten 6 mm hosszúságúak. A talajban báb alakban telel át. Az imágó július elejétől szeptember közepéig rajzik, amely időszak alatt folyamatos a tojásrakás. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg. Az előrejelzésükhöz használható sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdákat a rajzás kezdetét megelőzően, június második felében, a fán elszórtan, de főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni.

A Rhagoletis fajok megkülönböztetése fontos tényező, mivel az előrejelzésükre használt ragacsos csapda nem szelektív. Ez elsősorban a szárnymintázat alapján lehetséges. A diót károsító R. completa imágó szárnyvégén lévő 3. elágazó pigmentált folt külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren. R. cingulata imágó esetében a szárnycsúcsi sötét folt csak a szárny végén ágazik el. Az európai cseresznyelégy R. cerasi imágó szárnyvégén lévő fordított V alakú sávpár külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren (hasonlóan a R. completa szárnycsúcsi részéhez), viszont előtte egy vessző alakú rövid folt helyezkedik el.

A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása nyomán megbarnul, megfeketedik. A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, valamint a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik. A kártétel könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek csak meleg, párás időben jelentkeznek. A baktérium levélen, hajtáson, vesszőn, virágbarkán valamint a gyümölcs héjrészén egyaránt megtalálható, szabálytalan, vizenyős elfeketedő foltokat okoz.

A kártevő terjedése leginkább természetes úton történik. Tápnövényének széleskörű előfordulása (házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken, parkokban, erdős területeken) elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok égetéssel történő megsemmisítésével.

A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek. A nyugati dióburok-fúrólégy felszámolására nincs lehetőség, a hatóság feladata ezért a terjedésének visszaszorítása, ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges!

Mire számíthatnak a termelők?

Arról, hogy milyen volt a tavalyi év, és mekkora pusztítást végzett a dióburok-fúrólény az ültetvényekben és a termésben, a HelloVidék megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kockázatkommunikációs Igazgatóságának szakembereit. Válaszukban a szakértők kifejtették, hogy erre vonatkozóan nem történt felmérés a diótermesztéssel foglalkozó vármegyékben. A Nébih szakembereinek saját tapasztalata a témában az volt, hogy 2022-ben a diótermés egészségesebb volt, mint az azt megelőző két évben. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem volt károsított termés!

Másik fontos kérdés, hogy hogyan tudtak védekezni ellenük a gazdák, milyen megoldások létezneknek egyáltalán? Erre a Nébih munkatársai elmondták, hogy a termelők számos módon tudnak a kártevő ellen védekezni. Mind csalogatóanyagos technológiával (Combi-protec + rovarölő szer), mind önmagában rovarölő szerrel (Mospilan 20 SG, Karate Zeon 5 CS, Laser Duplo), illetve rovarriasztó szerrel (Surround WP) is. Azonban a házi kertben álló idős, nagyméretű fák esetében nehézkesebb a védekezés. A kártevő rajzáskövetésére rendelkezésre áll a megfelelő hatékonyságú csapda.

A szakértők rámutattak, hogy fent említett készítmények alkalmazása jelentősen gyérítheti a kártevők egyedszámát, még ha nem is biztosít teljes védelmet a rajzás egyenetlensége miatt. Problémát jelent, hogy a diófák méretéhez igazodva speciális permetezőgép szükséges a kezelések elvégzéséhez. A HelloVidék végezetül arra is rákérdezett, hogy idén mire lehet számítani, lehet már valamit tudni, mennyire jelent veszélyt a termelők számára a légy felbukkanása. Erre a Nébih szakértői azt mondták, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű információ arra vonatkozóan, hogy a telelő népesség rajzása milyen erősségű lehet.

Annyit elmondhatunk, hogy azokban az ültetvényekben, ahol tavaly védekeztek a kártevő ellen, ott idén az imágó népessége kisebb lehet

- hangsúlyozták válaszukban.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 28. 06:03