A NAK oldalán megjelent videóban a két, szerdán megerősített víruskitöréssel kapcsolatban a főállatorvos elmondta: Dunakilitiben körülbelül 2500, Darnózseliben pedig 1000 szarvasmarha található. A két gazdaság ugyanabban a térségben van, ahol a kisbajcsi, a levéli, illetve a négy szlovákiai kitörést is regisztrálták - olvasható az Infostart oldalán. Az állományokat a vírusürítés minimalizálása érdekében ezen a két helyen is azonnal elkezdték vakcinázni, az állományok felszámolása pedig napokon elkezdődik, ide értve beoltott állatokat is. A járványügyi korlátozások a két új kitöréssel lényegében nem módosultak, a hétvégén kijelölt területek kellő lefedettséget biztosítanak ahhoz, hogy a járványt keretek között tudják tartani.

Nálunk miért nem úgy ölik le az állatokat, mint Szlovákiában?

Némileg különbözik a szlovák és a magyar eljárásrend, mert nálunk a 3 kilométeres szűk zónán belül a nem fertőzött fogékony állományokat (a szarvasmarhák mellett például a juhokat és a sertéseket) nem ölik le. Pásztor Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta: a legfontosabb természetesen a járvány mielőbbi leküzdése, de az is nagyon fontos, hogy az állattartók támogatását is bírják ebben, hiszen az ő szerepük is kulcsfontosságú. Az országos főállatorvos elmondta, hogy

éppen ezért az intézkedéseinket úgy alakítjuk ki, hogy ezt a támogatást megfelelően tudjuk alkalmazni a járvány leküzdése során, ezért sem döntöttünk a megelőző felszámolások mellett. Természetesen minden egyes állományt, amely a fertőzés tíz kilométeres körzetében van, legyen ez háztáji állat vagy nagy létszámú állatállomány, monitorozunk, összeírjuk, mintát veszünk és nagyon szorosan figyeljük.

Az eddigi tapasztalatok szerint naponta mintegy 250-350 állatot tudnak leölni. Ezzel számolva a két telep állományának felszámolása együttesen körülbelül tíz napot fog igénybe venni. Az elföldelési munkák eddig Hegyeshalom közelében történtek, az új helyszíneket a portál értesülései szerint még nem jelölték ki.

Milyen eredményeket hozott eddig a vadállatok tesztelése?

Felmerült, hogy ne csak a határon és az M1-es autópálya kihajtóinál legyen fertőtlenítés, hanem zárják le az autópályák fölötti vadátjárókat is a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Pásztor Szabolcs kiemelte: egész Győr-Moson-Sopron vármegyében folyamatosan vesznek vérmintákat a vadászott, illetve kilőtt állatfajokból. A főállatorvos eddig körülbelül 50 megvizsgált mintáról tud, ezek mindegyike negatív. Ha szükségessé válik, akkor megfontolják a vadátjárók lezárását.

Félelem a sertéstermékekkel kapcsolatban

A NAK számítása szerint a korlátozás alá eső területeken hetente 8-10 ezer hízósertést kellene levágni, de ez egyre inkább nehézségbe ütközik. Pásztor Szabolcs elmondta, ők is érzékelik ezt a problémát, ezért kapcsolatban állnak a vágóhidakkal, a termelőkkel, a szakmai képviseleti szervezetekkel és az üzletláncokkal is. Mint mondta,  a céljuk az, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem akadályozza ezeknek a biztonságos termékeknek az árusítását, piacra jutását.

Ez egyébként járványügyi szempontból is fontos, hiszen minél gyorsabban tud csökkenni az állatlétszám az érintett területen, annál jobbak az esélyeink arra, hogy a vírus terjedését meg tudjuk állítani. Nagyon számítunk az említett szereplők együttműködésére, és azt gondolom, hogy most ez az az időszak, amikor szolidaritást is kell adott esetben vállalni egymással

- fogalmazott Pásztor Szabolcs.

Wagenhoffer Zsombor hozzátette: a sertéstermékek piacra jutását álláspontjuk szerint akár állami beavatkozással is segíteni kell.