Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A tejágazatban a 2004-ben bevezetett Feed into Milk (FiM) rendszer régóta megbízható alapot nyújt a tejhasznú szarvasmarhák takarmányadagjának összeállításához, és a brit tejtermelők által használt takarmányozási szoftverek többsége erre épül. A húsmarhatartásban viszont a gazdálkodók mindeddig az AFRC több évtizedes tápanyagszükségleti normáira támaszkodtak, amelyek már nem tükrözik az azóta végbement genetikai fejlődést, a megváltozott takarmányösszetételt és a korszerű hizlalási technológiákat. Az AFBI kutatói több mint húsz évnyi kísérleti adatot elemeztek - ökrök, üszők és anyatehenek bevonásával -, és megállapították, hogy az állatok életfenntartó energiaszükséglete mintegy 24%-kal magasabb, mint amit a korábbi AFRC-rendszer becsült. Ez az eltérés a gyakorlatban komoly pontatlanságot jelent a takarmányadagok tervezésében, ami közvetlen hatással van a termelési költségekre és a hatékonyságra.
Az eredmények nyomán indult el az ötéves Feed into Beef (FiB) projekt, amelyet az AHDB finanszírozott az AFBI, az SRUC, a Centre for Innovation Excellence in Livestock és iparági partnerek közreműködésével. Az új rendszert brit és ír kutatóközpontok, valamint kereskedelmi takarmányipari partnerek adataival validálták. A frissített tápanyagszükségleti egyenletek már elérhetők a húsmarhatartók és a takarmányozási szaktanácsadók számára.
A projekt ipari tanácsadó csoportjának tagja, David Wilde szerint a felülvizsgált modellek - különösen a szárazanyag-felvétel és a metabolizálható energia számítása terén - üzemi körülmények között is jól teljesítenek azoknál a gazdáknál, akik nyomon követik a takarmányfogyasztást, és rendszeresen mérik az állataikat.
A pontosabb takarmányadag-tervezés nemcsak a termelékenységet javítja, hanem a tápanyagellátás és a valós szükséglet jobb összehangolása révén növeli a takarmány-értékesülést, csökkenti a felesleges tápanyagveszteséget, és segít hatékonyabban hasznosítani a saját termesztésű tömegtakarmányokat. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a vásárolt takarmány az állattartó gazdaságok egyik legnagyobb költségtétele, az alapanyagárak ingadozása pedig egyre nagyobb nyomást gyakorol a jövedelmezőségre.
