2018. október 24. szerda Salamon

Hírek - Állat

A sertéspestis mint lehetőség

Igazán érdekes termelői konferencián vehetett részt az agrárszektor.hu tegnap az Állatorvostudományi Egyetemen, Budapesten. Mivel Lengyelországban 2014 óta küzdenek az afrikai sertéspestis vírusával, ezért kézenfekvő volt, hogy az ottani gazdasági hatásokról és ellenintézkedésekről a lengyel szakemberek mondhatnak a legtöbbet, így őket hívták meg a szervezők. A hallgatóság soraiban szinte kizárólag termelők, az ágazat fontosabb szereplői ültek, így igen tanulságosak voltak az ő meglátásaik, kérdéseik, javaslataik is. A négyórás tanácskozás végén – az elkerülhetetlennel szembesülve is – tulajdonképpen bizakodó hangulatban távoztak a résztvevők. Elmondjuk, miért nem kell félni a tisztítótűztől.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A Sertésegészségügyi Társaság, az MSD Animal Health, az Agrofeed Kft, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, valamint az Agrárkamara szervezésében megvalósult tanácskozáson elsőként a vírus természetrajzát vázolta fel Prof. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet igazgatója.

Hogyan dolgozik a vírus?

Egy nagyon ellenálló, 7-10 napon belül gyilkoló, de lassan terjedő, nem túl ragályos kórokozóról van szó. A sertés vírussal való találkozása után a fertőződés esélye 30 százalék alatt van, ám a megbetegedett állatok nagyjából egy hét alatt nagy biztonsággal elhullanak. Vakcina még nincs az afrikai sertéspestis (ASP) ellen, noha egész Európában ugyanazt a törzset regisztrálták mindenhol. A kórokozó Oroszország és Ukrajna irányából lépett be az unió területére vaddisznóban utazva, és már megjárta Franciaországot, Belgiumot és Spanyolországot is. Az említett országokban sikerült urrá lenni a kórokozón, ennek okaira még visszatérünk.

A fertőzés legnagyobb forrása az elhullott vaddisznótetem, amelyben 18 hónapon át kimutatható a vírus. Elpusztítani csak fél éven túli húsfagyasztással, vagy 20 percennél hosszabb, 60 foknál melegebb főzéssel lehet. Egy vaddisznó ugyan csak 30 kilométert gyalogol és a kondáját nem hagyja el, mégis hatalmas feladat az ASP-t egy adott körzeten belül tartani, és szinte lehetetlen a vadállományt teljes egészében mentesíteni tőle. Az újrafertőzés esélye – az állatok vándorlása miatt – nagy. De a legnagyobb ragályforrás maga az ember: a vadászok vagy a kirándulók cipőjén jóval messzebbre eljut a vírus, mint egy vaddisznó révén.

A vaddisznó megy "tűzön-vizen" át

Lengyelországban 2014-ben egy erdőszéli tanyán jelent meg először az afrikai sertéspestis, ahol mindössze két disznót tartottak. Ám ez a két eset egy 10 kilométer sugarú körben a telepek 40 napra való teljes lezárását okozta. A 3 kilométeres védőzónán belül csak 50 sertés élt, de a leölésük és megsemmisítésük, valamint a gazdák kártalanítása így is 12 ezer euróba került, a további 7 kilométeres megfigyelési körzettel együtt pedig 300 ezer euróra rúgtak az intézkedések költségei. A 40 napos zárlat minden egyes új vírusészleléssel újrakezdődik, ezért minél sűrűbb egy adott térség vaddisznó-, illetve házisertés-állománya, annál valószínűbb, hogy egy elhúzódó válsággal kell szembenéznie mind a hatóságnak, mind a termelőknek.

Mára hét fertőzött klasztert azonosítottak Lengyelországban, és csak az idén 1018 esetet regisztráltak, ami több mint amennyit a megelőző négy évben összesen feljegyeztek. Az elhullott vaddisznók 80 százaléka (!) fertőzött a vírussal, és most történt meg először, hogy nem egy kisgazdaságban, hanem egy hatezer kocás telepen is felbukkant a kórokozó. A fertőzés mindig koca, választott malac, szopós malac irányban terjed. Külső tünete nincs, csak egy-két vetélés. A tetemet felboncolva az óriásira duzzad lép és a ciános elszíneződés a legfeltűnőbb az állatorvos számára. Az elhullott állatokat helyben kellene megsemmisíteni ahhoz, hogy ne hurcoljuk velük tovább a kórt, de erre sem Lengyelországban, sem Magyarországon nincs mód. Így felvetődik, hogy járvány esetén kellőképpen tudjuk-e fertőtleníteni az ATEV-es kocsikat?

Hogyan lehet védekezni?

Az első és legfontosabb a telepek szigorú védelme kerítéssel, a fekete-fehér öltöző és tisztaság megkövetelése. Azokat a telepeket, ahol ebben hiányosság mutatkozik, könyörtelenül be kell zárni. Egy teljes ágazatot rengethet meg, ha a hatóság engedi a jellemzően kisüzemekben tapasztalható, gyenge biobiztonságot. Lengyelországban még mindig sok a háztáji disznó, bár éppen a vírusnak köszönhetően rohamos az állomány koncentrálódása. Még csak most vezették be az állatok és telepek egyedi nyilvántartását, továbbá nincs a miénkéhez hasonló, elektronikus közúti áruellenőrzési rendszerük, ezért az állatmozgásokat nehezebb követniük.

Csehországban szintén a vírus hatására nőtt meg a telepek egészségügyi ellenőrzése és vezették be az egyedi nyilvántartást, továbbá idén márciustól 12-től teljesen betiltották a háztáji sertéstartást. Spanyolországban az állomány 100 százalékát szerológiai teszteknek vetik alá, a kitörési pontok körül a teljes állományt felszámolják, a gazdákat azonnal kártalanítják, a meglévő telepek korszerűsítéséhez és higiéniai színvonalának emeléséhez kedvezményes hiteleket nyújtanak. Egy fél év alatt le tudták győzni a vírust.

A vadállományon belül is költséges és nehézkes a fellépés. A legcélravezetőbbnek az tűnik, ha a kitörési pont körül elektromos kerítéssel lezárják az állományt, ellenben a körülötte lévő, nagyobb sugarú körben 0,1 vaddisznó/km2-es egyedsűrűségre csökkentik a populációt. A zárt körzetben a vírus két héten belül elvégzi a dolgát. Az elhullott tetemeket gondosan össze kell gyűjteni és megsemmisíteni.

Boldog sertés - amíg meg nem fertőződik

Mekkora lesz a piaci válság?

Dr. Miroslaw Mozdzen egy évente félmillió sertést vágni képes üzem vezetőjeként a piaci válság lefolyásáról és hatásairól beszélt. Szavait Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója számokkal is alátámasztotta. Mozdzen szerint a fogyasztók mindaddig nem foglalkoznak a vírussal, amíg az első házisertésben fel nem bukkan. Ekkor elindul a bizalomvesztés és az árcsökkenés, de a problémát még elszigetelt jelenségnek tartja mindenki, noha a piacok azonnal reagálnak. A válság kitörését követő évben valamennyi érintett európai országban a sertéshús exportértéke 25-50 százalékkal csökkent.

Ebben a válságfázisban egy belpiaci árufelesleg alakul ki, amire a lengyelek a fagyasztókapacitásaik okán a hús féléves kivonásával tudtak reagálni. Magyarország erre nem lenne képes. A lengyel kormány (uniós összegekkel együtt) összesen 14 millió eurót költött az ágazat megsegítésére 2017-ben. Az áruházláncokkal tárgyalva azt is elérték, hogy a bevizsgált és mentes húsokat – akkor is, ha a védőzónából származtak – a normál portékával azonos áron vásárolják fel.

Az intenzív vágások hatására a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért egy év alatt hiány keletkezett sertéshúsból, ami emelni kezdte az árakat, az pedig újra növelte a sertéstartási kedvet. Eközben a lakosság – akárcsak egy háborús zónában a fegyverekhez – hozzászokott a vírus jelenlétéhez az országban. A sertés átvételi ára a válság mélypontján is éppen úgy követte az európai trendet, ahogy előtte, de igaz volt ez Csehországra és Észtországra is. A sertéshúsfogyasztás ma Lengyelországban 40 kg/fő/év, ami mindössze egy fél kilogrammal kevesebb a 2014. évinél. Miroslaw Mozdzen pedig éppen most bővíti egymillió sertés vágási kapacitásra az üzem méretét.

Tisztaság és szoros egészségügyi kontrol

Miért is? Időközben a kisebb sertéstartók, akik vagy képtelenek voltak teljesíteni a biobiztonsági előírásokat, vagy az ezzel kapcsolatos költségek már nem fértek bele a működésükbe, bezárták a telepeiket. Észtországban például egyetlen év alatt a sertéstartók 53 százaléka tűnt el a termelésből, végül az állomány 97 százaléka olyan telepekre koncentrálódott, ahol több mint ezer sertést tartottak. A legnagyobb farmnak 40 százalékos (!) piaci részesedése van a vágósertéspiacon.

A tapasztalat szerint az átmeneti állománycsökkenést ismét egy felfutás követi. A lengyel sertésállomány a fertőzés dacára ismét növekedési pályán van, csak sokkal kevesebb, hatékonyabban működő piaci szereplővel. A tenyészállattartó telepek azonban a legsúlyosabban érintett, kék zónákban tönkrementek, hiszen innen az élőállat-szállítás lehetetlen volt. Ez pedig tovább támogatja az országok specializációját: a malacok egyre inkább Hollandiából, Dániából és Németországból érkeznek: Lengyelországba már 6 millió egyed lép be egy évben.

Miért nem kell félnünk?
Egy-két bátorító tényezőt már fentebb is említettünk, most összegezzük a többivel:

1. Az állatok és telepek pontos nyilvántartása, valamint a szállítmányok követése biztosított nálunk.
2. Kevesebb, mint 400 gazdaságban koncentrálódik az állomány 78 százaléka, ahol a biobiztonság magas színvonalú.
3. A járványintézkedésekre fel vagyunk készülve (kivéve a fagyasztókapacitásokat).
4. A vírus olyan tisztítótűz, amelyik a koordinációt, a kooperációt és a mérethatékonyságot is javítja az ágazatban. A legjobb üzemek élik túl, így a termelés magasabb színvonalon folyhat tovább.
5. A piaci zavarokra fel lehet készülni, a hatásuk átmeneti lesz. Az Agrárkamara a maga részéről hajlandó a legnagyobb piaci szereplők közreműködésével ajánlott átvételi árak közlésére, és ezzel a piac enyhe befolyásolására (a Gazdasági Versenyhivatal előzetes elvi engedélyével).
6. Az exportpiacot korlátozó intézkedések csak addig súlyosak, amíg Németországban be nem jelentik, hogy megtalálták az első esetet a házisertésben. A világ legnagyobb sertéshúsexportőrét nem lehet kizárni a piacról, inkább a játékszabályok általános felpuhítása várható.
7. Új utak nyílhatnak a nemesítésben, és megindulhatnak – az agrártárca által is legitimnek tekintett – genomszerkesztési kísérletek. A vírus elleni leghatékonyabb védelmet egy genetikailag immunis állat jelentené.
8. Gyorsulhat és színvonalasabbá válhat a szakemberképzés és a generációváltás az állatorvoslásban. Az ilyen gyakorlati tapasztalatot igénylő szakmákhoz tangazdaságok kellenek, a duális képzés kevésnek bizonyulhat.
9. Mindent egybevetve professzionálisabbá válhat a termelés és ennek háttérintézményei.
10. A kormánynak újra kell gondolnia a háztáji sertéstartáshoz fűződő romantikus elképzeléseit.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu