A madarak száma egyre jobban csökken az EU-ban, sokkal kevesebb egyeddel találkozhatunk manapság, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A sokéves hanyatlás után azonban most úgy tűnik, hogy a közönséges madarak száma stabilizálódni, sőt, növekedni kezdett – ez különösen igaz az erdei madarakra, melyek populációja a becslések szerint 2000 és 2019 között mintegy 9%-kal nőtt. Ugyanakkor nem ennyire kedvező a helyzet a mezőgazdasági madarakat tekintve, hiszen 2000 óta 17%-kal csökkent a populációjuk.
Mint kiderült, az összes madárfaj populációját tekintve az EU-ban 4%-kal csökkent, de az utóbbi években a gyógyulás jeleit mutatja. A madarakat az ökoszisztémák sokféleségének és integritásának jó mutatóinak tekintik, mivel populációik tükrözik az általuk táplált fajok, például a rovarok populációjának változását - olvasható az Eurostat honlapján. A tudósok úgy vélik, hogy a közönséges termőföldi madárfajok számában bekövetkezett jelentős veszteségek a földhasználat és a mezőgazdasági műveletek változásainak tulajdoníthatók, mint például a terméketlen, vidéki részek eltűnése, és a növényvédő szerek használata.
A madarak nagyon mozgékonyak és alkalmazkodóak, elég csak arra gondolni, hogy máshová költözhetnek, ha környezetük alkalmatlanná válik számukra. Pont ezért beszédes a madárfajok jelenléte, bősége és sokfélesége, hiszen ezekből könnyen következtethetünk a környezet állapotáról és annak időbeli fejlődéséről. A madarakat könnyebb megfigyelni a legtöbb állatcsoporttal szemben, ezért bőséges adat áll rendelkezésre a madármegfigyelésről.
Forrás: Eurostat
Ezeknek a tényezőknek a hatását meg lehet fordítani a "Farm to Fork" stratégiával, amely 2030-ig a vegyi növényvédő szerek általános felhasználásának és kockázatának mintegy 50%-os csökkentését kívánja elérni. Továbbá az EU 2030-ra szóló biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiája is nagy előrelépést jelenthet, hiszen a cél az, hogy az ökológiai termelés és a biológiai sokféleségben gazdag tájegységek részarányát megnöveljék a mezőgazdasági földterületeken.
Mi az a "Farm to Fork" stratégia?
A "Termelőtől a Fogyasztóig", vagy más nevén a "Termőföldtől az Asztalig" stratégiának a lényegét Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke velősen és lényegre törően fogalmazta meg:
Kiemelten fontos, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt az emberi tevékenység és a természet között. A biodiverzitási és a "Termelőtől a Fogyasztóig" stratégia, melyek az európai zöld megállapodás központi elemei, új és jobb egyensúly kialakítását célozzák meg a természet, az élelmiszerrendszerek és a biológiai sokféleség között. A cél az, hogy megvédjük az emberek egészségét és jóllétét, egyúttal pedig
az EU versenyképességét és ellenálló képességét is javítsuk. Ezek a stratégiák létfontosságúak ahhoz, hogy végbemenjen az a nagy ívű átmenet, melynek most tesszük meg első lépéseit.
Az a tény, hogy a környezetben túl nagy mértékben vannak jelen tápanyagok, nagyban felelős a lég-, talaj- és vízszennyezésért, illetve kedvezőtlen hatást fejt ki a biológiai sokféleségre, valamint az éghajlatra. A Bizottság az alábbiak érdekében fog lépéseket hozni:
- legalább 50%-kal csökkentse a tápanyagvesztést, egyidejűleg pedig biztosítsa, hogy a talaj nem veszt termőképességéből;
- 2030-ra legalább 20%-kal csökkentse a műtrágyák használatát.
Mindezeken kívül a biogazdálkodás is nagyon fontos, hiszen környezetbarát gazdálkodási módszer, amit tovább kell fejleszteni. A Bizottság elő fogja segíteni, hogy
az EU-ban nagyobb teret nyerjen az ökológiai gazdálkodás. A cél az, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-án biogazdálkodás valósuljon meg.
Címlapkép: Getty Images
